98002. lajstromszámú szabadalom • Árjelző tábla

Megjelent 1939. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98002. SZÁM. — Yl/a. OSZTÁLY. Árjelző tábla. Zeiitner Kari mérnök építési tanácsos Wien. Bejelentés napja 1927. évi junius hó 21-ike. Ausztria-i elsőbbsége 1927. évi január hó 18-ika. A találmány tárgya egymásba dugható számjegy vagy betűtáblákra vonatkozik, melyek ár jelzés vagy szövegképzés céljá­ból egyesíttetnek anélkül, hogy valamely 5 külön összekötő szervet, pl. keretet kellene alkalmaznunk. A találmány lényege az, hogy a tábla minden oldalán ék és horony, illetve hasíték van kiképezve úgy, hogy nagy felületeken lép föl súrlódás, mely a 10 táblákat elmozdíthatatlanul rögzíti. Emel­lett a táblák felcserélhetők és meg is for­díthatók anélkül, hogy az összeköttetés minősége szenvedne. Elegendő, ha minden oldalon egy rúgót és egy hasítékot rende­lő ziink el, de a súrlódás növelésére többet is alkalmazhatunk. A találmány célszerű kiviteli alakjánál a tábla mellső és hátsó lapja közé rúgók vannak behelyezve, melyek kétoldalt ki-20 nyúlnak úgy; hogy két-két táblának ki­nyúló szárnyai a szomszédos tábla rúgója és lapja közé hatolnak Emellett kettős ék-és horonykapcsolat létesül, mely szorosan tart; a táblák emellett úgy balról, mint 25 jobbról köthetők össze egymással; ha két­oldalt feliratot tartalmazó táblákat össze­illesztünk, akkor is pontosan összeillenek. Bármiképen is rakjuk össze a táblákat, balról és jobbról mindig egy szárny nyú­. 30 ük ki, amely az összeillesztett táblasort kétoldalt részarányosán bezárja. A mellékelt rajz a találmány tárgyának példaképpeni foganatosítási alakját szem­lélteti. Az 35 1. ábra egy tábla elölnézete. A 2. ábra oldalnézete. A 3. ábra fölülnézete. A 4. ábra két egymásba dugott táblát tün­tet fel. Az 5. ábra egy további kiviteli alak kereszt- 40 metszete. • A táblák az (1) homloklapból (1. ábra) és a (2) hátlapból (2. ábra) állanak, mely lapok közül vágy csupán az elsőre, vagy mindkettőre számjegyek, betűk, illetve je- 45 lek vannak nyomva. A homloklapokon célszerűen pénzegységnek, pl. pengőknek egész számú többszörösei, a hátlapokon pedig a legkisebb hányadnak, a fillérek­nek tizes szorzatai vannak feltüntetve. Az 50 egyik táblára pl. elől 1 pengő, hátul 10 fillér, a másikra elől 2 pengő, hátul 20 fil­lér van rányomva és így tovább. A hom­lok- és a hátlap közé (3) rúgó van beil­lesztve (3. ábra), amely kétoldalt kinyúlik 55 és (4) szárnyakat alkot (4. ábra). A szár­nyak a felső és alsó peremen az (1, 2) la­pok alkotta táskába vannak beragasztva. Egy rúgó helyett két (5, 6) rúgót is alkal­mazhatunk, melyek egymással és egész 60 felületükön a homlok- és hátlappal össze lehetnek ragasztva. A rúgók el is hagyha­tók és helyettük a homlok- és hátlapok a tábla két oldalán kinyúló egy-egy szár­nyat alkothatnak, mely esetben a tábla 65 csak két lapból áll. Egymásba illesztésnél két-két szomszédos tábla . mindegyikének szárnyai a másik tábla rúgója és homlok­illetve hátsó fala közé hatol úgy, hogy kettős ék- és horonykapcsolat keletkezik, 70 mely nagy súrlódást okoz és ezzel kapcso­latban a táblák biztos összetartását vonja maga után. A rúgót célszerűen vékonyabbra mére­tezzük a lapnál, hogy a rúgó könnyen be- 75

Next

/
Thumbnails
Contents