97981. lajstromszámú szabadalom • Eljárás foszfáttartalmú rozsdavédőfürdő készítésére és regenerálására

— 2 védőfürdő előállításához alkalmas, hatá­sos foszfátokat, amelyek közvetlenül vízbe is bevihetők, úgy, hogy ezáltal közvetle­nül az előzetes és magától értetődő hevi-5 tés, illetve főzés után a használatra kész rozsdafürdőt kapjuk. Szakértői ellenőr­zésre éppoly kevéssé van szükség, mint a fürdő megvizsgálására. A rozsdavédő­fürdő előállításához, illetve regenerálása­it) hoz szükséges vegyület előállításához azonban már szakértelem szükséges. Ez a vegyület, száraz lévén, könnyen és olcsón szállítható. Azonkívül igen csekély hely­szükséglet mellett raktározható, gazdasá-15 gos és biztos hatású, minthogy elegendő a mellékelt előírás alapján a kész sónak bi­zonyos mennyiségét az oldószer, pl. víz bizonyos mennyiségéhez keverni. Ehhez járul még az a további előny is, hogy az 20 előírt arány be nem tartása tág határok között sem jár hátránnyal, mert a borí­tandó darabot a rozsdavédőfürdő ekkor sem támadja meg, tehát alakját vagy sú­lyát észrevehetően nem változtatja meg. 25 A találmány a következő alapvető fel­ismeréseken és megfontolásokon alapszik. A vas és más fémek foszfátjai közül egyesek oldhatók, mások pedig oldhatat­lanok. A vasat megfelelő kezeléssel old-30 hatatlan foszfátburokkal lehet fedni. A vasnak igen sok, különböző foszfátja van, amelyek különböző feltételek között jön­nek létre.Ezen foszfátok sorozata az erő­sen savanyú foszfátoktól a bázikus fosz-35 fátokig terjed. Ha vastárgyat vagy vas­taralmú tárgyat tiszta foszforsavoldatba helyezünk, akkor a tárgyon mindaddig nem keletkezik oldhatatlan foszfátokból álló rozsdavédő réteg, amíg a tárgy vas-40 anyagának egy része a fürdőben nem ol­dódik és vasfoszfátokat nem képez. A feltaláló a vastartalmú tárgyakon al­kalmazott rozsdavédő réteg képződésénél fellépő íízikai és vegyi folyamatokat be-45 ható vizsgálat tárgyává tette és eközben a következő felismerésre jutott: A vas megfelelő mennyiségű foszforsav­ban primer vas- (II-) foszfát képződése mellett pl. a következő egyenlet szerint ol-50 dódik: Fe + 2H8 P04 = Fe (H2 P04 )2 + H2 A tiszta primer foszfát vizes oldatának főzésénél cserebomlás lép fel, amely a kö­vetkező egyenlet által jellemzett egyen-55 súlyi állapothoz vezet: Fe (H2 P04 ) 2 Aq. — Fe HP04 + H3 P04 + Aq. • Ez az egyensúlyi állapot az oldat kon­centrációjától nagy mértékben független. A primer vasfoszfát ilyen oldata, me­lyet egy ideig főztünk, igen kiválónak 60 mutatkozott rozsdavédő bevonat előállítá­sához. Ebben az oldatban a borítandó vas­tárgy nem korrodálódik, hanem a védendő tárgy felülete és az oldott primer foszfát közötti kölcsönös hatás folytán csak old- 65 hatatlan foszfátok válnak ki, amely folya­matot az Fe (H2 P04 )2 + Fe = 2 FeHP4 + Hs . illetve a 2 FeHP04 -(- Fe = Fe3 (P04 )2 -)- H2 70 egyenlet jellemez. A rozsdavédő bevonat tehát a mennyi­ségi analizis szerint is szekunder és ter­cier vas- (II-) foszfát keverékéből áll. Ezen módszer előnye tehát abban áll, 75 hogy a védendő vastárgy súlya nem csök­ken, hanem bizonyos körülmények közt éppen ellenkezőleg, kissé növekszik, lénye­gileg tehát nem szenved jelentős súlyvál­tozást, míg a korábbi eljárásoknál leg- 80 többnyire korrozió és súlyveszteség lépett fel, ha az említett egyensúlyi helyzetnek megfelelő koncentrációt véletlenül el nem találták. Olyan eljárás, amely mindig és minden különösebb gondosság nélkül a 85 rozsdavédőfürdőben a fenti egyensúlyi helyzetet biztosítaná, mindezideig sehol sem került javaslatba. Biztos eredmény­hez először a jelen találmány szerinti el­járás vezetett. 90 Az előbbiekben azt mondtuk, hogy a védendő tárgy vasanyaga és a — csupán példaképen felhozott — primer vasfoszfát között kölcsönös hatás lép fel. Ezalatt azt kell érteni, hogy a vas felülete az oldott 95 primer foszfátot oldhatatlan foszfátok képződése közben veszi fel. A korábbi eljárások útján készített für­dőknél, melyeknél fémvasat és foszfor­savat, mint a fürdőben egyesítendő kom- 100 ponenseket, használták kiindulási anyag gyanánt, szakértő jelenlétére és a fürdő savfokának állandó ellenőrzésére volt szükség, mert, ha a fürdő több savat tar­talmaz, mint amennyi a feltaláló által fel- 105 ismert egyensúlyi foknak megfelel, akkor a védendő tárgy megtámadtatása feltétle­nül bekövetkezik, míg a sav csekélyebb koncentrációjánál a fürdőben oldhatatlan foszfátok válnak ki, amelyek értéktelen no iszapot képezve, veszteség alakjában tá­voznak.

Next

/
Thumbnails
Contents