97981. lajstromszámú szabadalom • Eljárás foszfáttartalmú rozsdavédőfürdő készítésére és regenerálására

Megjelent 1939. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97981. SZÁM. — XVI/e. OSZTÁLY. Eljárás foszfáttartalmú rozsdavédőfürdő készítésére és regenerálására. Soc. Continentale Parker clichy-i cég", mint Parker Rust-Proof Company cég- Detroit (É. A. E. Á.) jogutódja. Bejelentés napja 1926. évi október hó 22-ike. Egyesült Államokbeli elsőbbsége 1926. évi január hó 25-iké A találmány foszfáttartalmú rozsdavédőfürdő készítésére és regenerálására szolgáló eljárásra vonatkozik és abban áll, hogy a vas erősen savanyú oldható fosz-5 fátjait ferroalakban, vagy pedig a mangán, cink vagy kadmium ortofoszfátjait önmagukban vagy keverékben, szilárd, tehát szemcsés, kristályos vagy poralakban visszük be az oldószerbe, illetve für-10 dőbe. A találmány leglényegesebb részét az képezi, hogy a mangántól vasig (bezárólag) terjedő elektrokémiai feszültségi sor egy vagy több fémjének primer foszfátját víz-15 ben feloldjuk. Különösen célszerű primer vas- (II-) foszfátot (primer ferrofoszfátot) alkalmazni. Foszfáttartalmú rozsdavédőfürdők ké-20 szítésére és regenerálására már különböző eljárásokat javasoltak. Mindezeknek közös jellemzője, hogy a megfelelő fémeknek nem kész (főleg) primer foszfátjait vitték be az oldatba, hanem csak azok 25 komponenseit, mint pl. vasat megfelelő alakban és foszforsavat, illetve foszforsavakat önmagukban. Ezáltal a szükséges foszfátokat magában a fürdőben hozták létre, részben olyan komponensek haszná-30 lata mellett, amelyek a fürdő hatása folytán magán a rozsdavédőszerrel fedendő tárgyon jöttek létre. Az egyik különleges eljárásnál, melynél a fürdőben mangánfoszfátokat akartak létrehozni, a mangán-35 foszfát vasnak a borítandó tárgyból való kioldása nélkül egyáltalán nem is jöhet létre. Egészen általánosságban a vas, cink és mangán savanyú foszfátjainak, tehát 40 nyilvánvalóan szilárd anyagoknak rozsdavédőmáz (tehát nem rozsdavédőfürdők) előállításához való alkalmazását is javasolták. Ezen foszfátok közül a találmány által javasolt foszfátok még nem voltak 45 a fenti javaslatban megemlítve, hanem csupán ferrifoszfátok alkalmazását ajánlották, még pedig oly módon, hogy ezeket kb. 10%-os foszforsavoldatba kellett bevinni. Tény azonban, hogy ferrifoszfátok 50 ilyen foszforsavoldatban, éppúgy mint vízben, oldhatatlanok. Ha tehát ezen ismert javaslat értelmében rozsdavédőfürdőt is akarnánk készíteni, akkor ez hatástalan lenne. A ferrifoszfát a kb. 10%-os 55 foszforsavoldatban a védendő vastárggyal sohasem lépne reakcióba, hanem a foszforsavoldatban csak haszontalan felesleget jelentene, amely egyébként a vastárgyat megtámadná és korrodálná. 60 Végül még minden lehetséges fém szilárd metafoszfátjainak alkalmazását javasolták. Eltekintve attól, hogy a javasolt fémek egész sorozata egyáltalán nem képezhet foszfátokat, a vasnak és a man- 65 gánnak ott említett, ámbár előállítható metafoszfátjai vízben és hígított foszforsavban oldhatatlanok, amint az irodalomból ismeretes és amint a bejelentő beható kísérletei mutatták. Mindenekelőtt az 70 utóbbi javaslatnál is metafoszfátokról csupán általánosságban van szó, kifejezetten azonban csak ferrimetafoszfátok képezését ajánlják, amelyek hatástalanok. Ezzel szemben a találmánynak több elő- 75 nye van. Először is kiválasztjuk a védendő vástárgyat nem korrodáló rozsda