97950. lajstromszámú szabadalom • Eljárás agyagárúk égetésére
Megjelent 193 9. évi jú lius li ó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97950. SZÁM. — XYII/c. OSZTÁLY. Eljárás agyagáruk égetésére. Zelms Lajos és Sándor Károly vállalkozók Pécs. Bejelentés napja 1928. évi december hó 5-ike. A találmány mindenféle agyagáruk, főleg téglák és cserepek kiégetésére vonatkozik és célja az égetést egyszerűbbé és így olcsóbbá tenni.. 5 A találmány szerinti eljárás abban áll, hogy a már kiszáradt, égetendő tárgyakat akár kemencében, akár boglyában úgy rakjuk be, hogy azok között lehetőleg köröskörül hézagok maradjanak. Az égetendő 10 tárgyak közé mármost poralakú tüzelőanyagot, pl. porszenet vagy kokszport szórunk olyként, hogy az a tárgyak közti hézagokat teljesen kitöltse. A tüzelőanyagot a legfelső réteg fölött fölös mennyiségDen 15 rakjuk fel, hogy az égetés közben bekövetkező süllyedés esetén a fölül levő tüzelőanyag utánfolyhasson. Az így berakott agyagáruk közti tüzelőanyagot egy helyen meggyujtjuk, mire a tűz, illetve a tüzelő-20 anyag izzása hézagtól hézagig tovább terjed és az agyagtárgyakat kiégeti. Természetes, hogy a berakásnál az égési levegő hozzájutása céljából az agyagrakás oldalain, az anyagrakás és a kemence falai 25 között, esetleg az anyagrakás fölött és a kemencebolt alatt légcsatornákat hagyunk szabadon, melyeken át a levegő az égési gázok keresztül áramlanak. A begyújtás céljára célszerű a rakás egy helyén, a 30 kemence vagy boglya fenekén egy kis mélyedést képezni, melyet az égetendő tárgyak áthidalnak; az ezen mélyedésbe helyezett fadarabok vagy egyéb gyújtóanyag meggyújtása által a szénpor izzásba jut és az égetés a fentleírt módon önműködően 35 tovább folyik. A találmány szerinti eljárásnak nagy előnye, hogy a tűz vezetésére és egyenletes fentartására semmiféle intézkedés nem szükséges, úgy hogy fűtőre nincs is szükség, amennyiben a kiégetés 40 egyenletesen teljesen magától megy végbe. Túlégetés is ki van zárva, mivel az égetendő tárgyak közt csak annyi hézagot hagyunk, amennyi a kiégetéshez szükséges tüzelőanyagot felvenni képes. Ezzel egy- 45 idejüleg a szabályozás módja is meg van adva, t. i. minél jobban kívánjuk a tárgyakat kiégetni, annál nagyobb hézagokat hagyunk a tárgyak között a berakásnál szabadon, miáltal több tüzelőanyag helyez- 50 hető el. Téglák égetésénél célszerű a nyers téglákat hosszélükre fektetni, a téglalapok közt függélyes hézagok hagyásával. A legalsó vagyis a kemence vagy boglya fene- 55 kére rakott téglasorok fölé azután a köveike zö téglasorokat előnyösen ismét hosszélükre fektetjük, de az előbbi sorokra merőleges irányban, úgy hogy az egyes téglasorok csak keskeny hosszfelületükkel fek- 60 szenek egymáson, de ezek is keresztben. Ily módon a legkisebb felülettel fekszenek a téglák egymáson és a téglák legnagyobb része érintkezik a porszénnel, úgyhogy a kiégetés a tégla minden részén egyenlete- 65 sen megy végbe.
