97933. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a búrák önműködő hozzávezetésére tartóállványoknak elektromos izzólámpák búráiba való beforrasztására szolgáló gépekhez

— 2 — kor is a markoló a párhuzamos (11) sínéi közé zárt (7) burákat, amelyek a legfelső buratartó keret egyik hosszanti burasorát képezték, szintén magával emeli. A mar-5 koló felfelémozgásának végén a (11) sinek pontosan a csúsztatópálya (15) síneinek meghosszabbításába esnek, úgy hogy a megragadott és magasra emelt (7) burá­kat saját súlyuk önműködően továbbítja. 10 A csúsztatópálya és a markoló hajlását, valamint a markoló felemelkedésének se bességét úgy választjuk meg, hogy a bu­rák lecsúszása biztonsággal, de csak a markoló felemelkedése után következzék 15 be. Hogy a felemelt burák sorakoztatásá­nál ezek meg ne sérülhessenek, a gép el­indítása előtt a csúsztatópályát annyi (7) burával kell kitölteni, hogy mindegyik felemelt burasor csak három-négy bura 20 távolságával tolódhassék el. A felemelt (8) markolóban tehát mindössze 6—7 bura marad. A markoló azonban az (56) szelep kellő hosszú ideig tartó nyitása miatt (3. ábra) a (28) adagoló himba 6—7 váltása 25 alatt felemelt helyzetben marad, úgy hogy a (8) markoló a még benne levő bu­rák egyenkinti eltávozása következtében lassan-lassan kiürül. Mihelyt ez megtör­tént, a (8) markoló az (56) szelep záródása 30 következtében saját súlyának és a (69) nehezéksúlynak hatása alatt lesüllyed. Amint már a bevezetésben említettük, ezen kiürülés alkalmával a markoló a (14) horog közvetítésével időközben kereszt-35 irányban eltolt legfelső burattartókereten újabb burasort ragad meg. Alsó állásában a (8) markoló a (28) himba három-négy adagolásának időtartama alatt marad meg. A (8) markolórúdnak a (70) forgás-40 tengely felé fordított (71) vége felfelé van görbítve, hogy a markoló sülyedése alkalmával a (15) csúsztatópálya felső ré szében levő burák meg ne sérülhessenek. Miután a legfelső (6) buratartó keret 45 keresztirányban ötször eltolódott és ezzel 50 bura egyenkinti beadagolása a for­rasztógépbe megtörtént, a (2) továbbitó­láncok minden ilyen alkalommal a (6) bu­ratartó keretnek egy tartókeret hosszával 50 való elmozdítása céljából üzembe helyez­tetnek, hogy a legközelebbi alsó tartóke­ret munkahelyzetbe juthasson. A továbbító­lánc ezen mozgását az (1) keretállvány­ban ágyazott (72) akasztókerékről szár-55 maztatjuk le (2. és 3. ábra), amelyet a leg­felső (G) tartókeret minden keresztirányú eltolódásánál az (59) henger (60) dugattyú­rúdjára szerelt (73) kilincs egy foggal továbbkapcsol. Ezen, öt foggal ellátott (72) akasztókerék (74) tengelyén a kicsiny 60 (75) bütykös tárcsa foglal helyet, mely a (72) akasztókerék minden teljes elfordu­lása után a (76) szelepet kinyitja. Utóbbi a (77) vezeték útján a (21) vákuumszivaty­tyúval és a (78) vezeték révén a (79) du- 65 gattyús hengerrel áll összeköttetésben. A (79) henger (80) dugattyúrúdjához a (81) kötélkorongon átvetett (82) kötél csatla­kozik, amelyet a (83) súly feszít. A (81) korong a (84) tengelyen foglal helyet, 70 amellyel egyirányú forgás biztosítása cél jából a (85) akasztókerék kapcsolás közve­títésével van összekötve (2. ábra). A (84) tengelyre a (86) kúpkerekek vannak erő­sítve, amelyek a továbbítólánchoz tartozó 75 két felső (4) tengelyhez tartozó (87) kúp­kerekekkel kapcsolódnak. Mihelyt a (75,) bütyök a (76) szelepet megnyitja, a (80) dugattyúrúd behúzódik és ezáltal a (81, 86, 87) kerekek elfordulnak, ami a (2) to- 80 vábbítóláncoknak a beágyazott (6) bura­tartókeretekkel együtt egy burakeret tá­volságával való továbbítását eredményezi. Ezután a (76) szelep bezárul és a (80) du­gattyúrúd a (83) súly hatása alatt felső 85 helyzetébe tér vissza. A (81) kerék ezalatt a (84) tengelyen lazán forogva a (2) lán­cokra nem visz át forgómozgást. Minthogy a munkahelyzetbe jutott bár­melyik (6) buratartókeret legelső hosz- 90 szanti burasora nyomban a (8) markoló lengési síkjában helyezkedik el, azért a buratartókeret négyszeri továbbítása már elegendő ahhoz, hogy az utolsó burasor is a (8) markoló alatti helyzetbe kerüljön. 95 Ezen négy továbbítás alkalmával a tartó­keret az (5) támasztósínekről fokozatosan nagyobb és nagyobb mértékben áll ki. A (6) buratartókeret azonban ekkor még nem billenhet le, mert a legfelső (5) tá- 100 masztósínek magasságában, még pedig ezek előtt, az (1) keretállványban a (88) segédsínek vannak elrendezve, amelyeken az előretolt buratartó keret további tá­masztékot talál. A legfelső tartókeret 105 ötödik továbbítása csak arra szolgál, hogy az üres tartókeretet önműködően ki­dobja és az (1) keretállvány mellső olda­lára szerelt (89) kosárba rakja. Ugyanis a (6) tartókeret ötödik továbbításának be- 110 fejezte után a tartókeret a (88) segéd­síneken oly mértékben jutott előbbre, hogy elülső részének túlsúlya folytán le­billen. A (14) horog az üres (6) buratartó­keret ezen lebillenése, illetve átfordulása 115 alkalmával nem képez akadályt, mert a külső helyzetben a (61) ütközőtömbre fut fel, ami által a tartókeret hálószemeiből

Next

/
Thumbnails
Contents