97875. lajstromszámú szabadalom • Elektromos vetítő, vagy fényszórólámpa

Megjelent 1929. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYT ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 91875. SZÁM. — Vll/h. OSZTÁLY. Elektromos vetítő- vagy fényszórólámpa. N. V. Philips' Gloeilampeiifabrieken Eindhoven. Bejelentés napja 1927. évi november hó 2-ika. — Holland elsőbbsége 1927. évi február hó 11-ike. A találmány nagy mértékben koncentrált izzótestű elektromos izzólámpákra, pl. vetítőlámpákra vonatkozik. Ezen lámpákban, melyek rendkívül nagy fény-5 erősséggel rendelkeznek, az izzószál igen magas hőmérsékletre hevíttetik fel, minek folytán ezen izzószálról molekulák párolognak el, melyek aztán a körte falán ismét lecsapódnak. Ezen lecsapódás, az 10 úgynevezett feketedés révén a körte falát koromszerű réteg vonja be, mely a tiszta átlátszóságot lerontja, minek folytán a lámpa világítási célokra alkalmatlanná válik. Ezen hátrány kiküszöbölésére már 15 javasolták a lámpának benne elrendezett válaszfalak segélyével különböző terekre való megosztását, mely falak arra szolgálnak, hogy az izzótest által felhevített gázok keringését elősegítsék, hogy ezáltal 20 a molekulák, melyek elpárologtak, a közvetlenül az izzótest körül elrendezett üvegrészekről eltávolíttassanak. Az új elektromos vetítő- vagy fényszórólámpa burája oly résszel bír, amely-25 nek az izzótest által kisugárzott fényt nem kell átbocsátania és mely az izzótestről elporladó molekulákat lecsapatja és a találmány értelmében a lámpa izzótestéliez az áramot vezető huzalok egymással 30 párhuzamosan vannak elrendezve és a lámpa azon helyzetében, amelynél a burának az említett molekulákat lecsapató része az izzótest felett foglal helyet, az izzótest által felhevített gázokat a bura 35 említett részébe elvezető szerveket képeznek. Ha ugyanis az árambevezetőhuzalokon áram folyik át, úgy azok felhevülnek úgy, hogy a köztük levő gáz felmelegedik, ennélfogva felszáll és oly gázáramot létesít, mely az izzótest által felheví- 40 tett gázokat magával viszi, miáltal az árambevezetőhuzalok ezen gázok számára vezetőszervet képeznek. Ezen felszálló gázok magukkal viszik azon molekulákat, melyek az izzószálról elpárologtak, úgy, 45 hogy ezen molekulák számára nem adódik alkalom az izzótest közelében az üvegen való lerakódásra. A mozgó gáz áramlása közben oly helyek mentén vezettetik, melyek hőmérséklete az izzószálnál jelen- 50 tékenyen alacsonyabb, úgy, hogy a gázok lehűttetnek és ennek folytán lesüllyednek azon helyre, ahol az izzótest őket újból felhevíti. Ezen keringés nemcsak azon következménnyel jár, hogy a feketedés meg- 55 akadályoztatik, hanem egyúttal azon hatást is eredményezi, hogy a közvetlenül az izzótest körül fekvő részek lehűttetnek. Találmányunk egyik foganatosítási alakja értelmében, melynél az izzótest a 60 körte tengelyéhez képest excentrikusan van elrendezve, az ezen izzótesthez az áramot bevezető huzalokat akként rendezzük el, hogy azok a körte tengelyéhez képest excentrikus helyzetet foglaljanak el és 65 ezen tengellyel párhuzamosan, vagy közel párhuzamosan haladjanak. Szorosan azon hely mellett, amelyen ezen huzalok a lapítási helyen át kilépnek, e huzalok ezen párhuzamos iránytól eltérnek. Ha a lámpa 70 tengelyével függőlegesen van elhelyezve akként, hogy foglalata felül foglal helyet, úgy az izzótesthez vezető huzalok bizonyos útdarabon át oly szervet képeznek, mely az izzótest által felhevített és fel- 75 szálló gázokat vezeti. Az ezáltal a körtében létesített keringés folytán lehűtött gázok ismét az izzótesthez fognak vissza-