97871. lajstromszámú szabadalom • Répabogár fogó berendezés

Megjelent 1939. évi julius hó 15-én. ' MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 97871. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Répabogárfogó berendezés. Laurenszky Gusztáv oki. mérnök Budapest. Bejelentés napja 1928. évi november 17-ike. Szakkörökben közismert dolog, hogy a fiatal cukorrépavetésekben, míg a kikelt fiatal növények meg nem erősödtek, az ligynevezett répabogár vagy répabarkó 5 (Cleonus punctiventris) nagy károkat okoz azáltal, hogy a fiatal 2—4 levelében levő növényt tövig lerágja s ezáltal végleg tönkreteszi. A répabogár, melynek irtását a 32.900/1908. sz. földmívelésügyi mi-10 niszteri rendelet is előírja, rendszerint tömegesen szokott fellépni, mikor is százholdas cukorrépavetéseket napok alatt képes teljesen elpusztítani. Az eddigi ismeretes védekezési módok — vetőmag páeo-15 lás, permetezés, a bogarak kézzel való összeszedése, a tábla körül bogárfogó árkok ásása — tökéletlenek és emellett igen drágák. Jelen találmány tárgyát képező répa-20 bogárí'ogó berendezést a megvédendő répatáblák kerületén körül, vagy a helyi viszonyok szerint csak a bogarak áltál veszélyeztetett oldalon állítjuk fel. Az előző évi répatáblákon kifejlődött és az újve-25 tésű répatáblák felé igyekvő répabogarakat a berendezés automatikusan fogja össze, megakadályozva a bogaraknak a fiatal növényekhez való eljutását és pusztítását. 30 A berendezés, mely a mellékelt rajzon metszetekben és elölnézetben van feltüntetve, a következő részekből áll: 1. Egy-másfél-két méter hosszú, körülbelül 6—8 cm. magas, élével a talajra ál-35 lított sima felületű bádoglemez szalagokból, melyeknek mindkét vége korcolva van. Ezt a részt az A. és A1 jelzésű ábra tünteti fel. Az egyes idomdarabok ezen korcolással egymáshoz kapcsolandók, s a 40 répatábla kerülete mentén egy 6—8 cm. magas megszakítatlan kerítést alkotnak, melyen a répabogár — mivel lábain tapadó korongja nincs, — átmászni nem tud. Azon célból, hogy a talaj és a bádogszalag alsó széle között esetleg megmaradó héza- 45 gokon se mászhasson át, a kerítés lerakása előtt a talaj elegyengetendő és az egyes kerítésdarabok 1—2 cm. mélységig a talajba nyomandók. 2. Az 1; alatt leírt bádoglemez kerítés- 50 részek a B. jelzésű ábrán látható U-alakúan hajlított kétágú vasszögekkel rögzítendők a talajhoz úgy, hogy a lemez a szög két ága közé fogassék s ezáltal eldülés ellen mindkét oldalról biztosítva le- 55 gyen. Minden egyes idomdarab közepén alkalmazandó egy U-alakú szög. A szög ágai egymástól 4 mm. távolságban vannak, hosszúságuk kb. 15—20 cm. 3. Az 1. pont alatt leírt idomdarabok 60 végeinek egymáshoz való csatlakozása korcolás helyett történhetik a C. és Cl. ábrán jelzett módon 5—6 cm-es sima átfödéssel, mely esetben a 2. pont alatt leírt U szöget nem az idomdarabok köze- 65 pére alkalmazzuk, hanem a csatlakozási pontokon, hogy ezáltal a lemezek összefogása és kimerevítése biztosítva legyen. 4. A bádoglemezkerítés külső, a répatábla széle felé eső oldalára 15—20 méte- 70 renként egy-egy, a D. jelzésű ábrán látható, bádoglemezből készített bogárfogóedény helyezendő el, pereméig a földbe süllyesztve. Ezen bogárfogóedény alakja felül nyitott szabályos kocka, melynek 75 egyik oldallapja a többinél 6—8 cm-rel — vagyis a kerítéslemez szélességével — magasabb s azonfelül 3—4 cm. széles, külső oldala felé fordított korcolással, visszahajtásai van ellátva. Az edény úgy he- 80