97821. lajstromszámú szabadalom • Erőgépes és munkaberendezéses telep
— 2 — leg van kiképezve és összeköttetést létesít a (13) és (14) nyomólégvezetékek között, midőn a (12) csapszög tolattyúnyílásszerű (15) keskenyített része középre, 5 azaz a (16, 17) csapfuratokig jut, egyébként azonban elzárja egymástól a (13, 14) vezetékeket. Az «ddig elmondottakból világos, liogy a (12) csapszögnek (15) keskenyített 10 része, megrajzolt állásából akkor jut a nyitóállásba, ha a (4) regulátor annyira alább száll, hogy evvel kellőleg jobbra tolja át a (12) csapszöget. Az így érkező nyomólevegő a (18) hengerbe jut, kitolja 15 a (19) dugattyút, amely a (20) rúdnál fogva a (21) harangba erősített (22) tövisekkel kipeckeli a (23) szívószelepet. Ha tehát a regulátor fordulatszáma lecsök kent, akkor a sűrítő így kikapcsolódik és 20 az (1) gép mindaddig üresen jár, mígnem a fordulatszám ismét annyira felnövekszik, hogy a (4) regulátor felszáll, a (10) rúgó balra tolja vissza a (12) csapszöget, a nyomólégbeömlés a (18) hengerbe meg-25 szűnik és a (21') rúgó visszahúzza a (21) harangot a (22) tövisekkel, úgy hogy a (23) szívószelep munkaállásba jut vissza, miközben a (18) henger korábbi töltését tetszőleges módon kibocsájtjuk. 30 Ezek után ha az ellennyomás felszökik, vagy bármi más réven túlterhelés áll be, akkor a (2) sűrítő kikapcsalódik s az (1) gép üresen jár, majd alkalmas pillanatban újból tovább sűrít s mindez önmű-35 ködőleg megy végbe. A leírt vezérlőkapcsolat nélkül azonban az (1) gép a legrövidebb tartamú túlterheléstől is menthetetlenül megáll, lehűl és teher alatt nem egykönnyen indulhat. 40 Az új vezérlőkapcsolat nemcsak így, hanem pl. a (10) rúgó átállításával és a (15) tolattyúnyílás áthelyezésével, ellenkező értelemben is befolyásolhatja a terhelést, továbbá a (4) regulátor üzem köz-45 ben is beállítható lehet. Egyébként a (18) henger stb. a megrajzolt impulzusadó kapcsolat mellett külön is működhetik, pl. ha közlekedik a (3) szélkazánnak biztosítószelepes kiömlőcsonkájával. 50 A következő ábrákban (24) eredményvonalak jelzik a mindenkori erőgépszabályozók különböző állásait, A 2. ábra szerint az erőgépszabályozó egyúttal (25) servomótorra is hat, amely 55 azután a (26, 27) rudazat útján, a (28) rúgó ellenében, oldja a (29) dörzskapcsolót, még pedig az e célra eleve megszabott pillanatban. Az erőgép szabályozója, az 1. és 2. ábra esetében, egy-egy pillanatnyi impulzust ad a munkaoldalnak. A vezérlőkapcsola- 60 tot ilyenkor legcélszerűbben erőművi kapcsolat gyanánt építjük meg, amely természetesen akkor legérzékenyebb, ha közvetlenül az erőgép teljesítményszabályozójából indul ki. Az efféle vezérlőkap- 65 csolatok, amint az eddigi rajzmagyarázatokból kivehető, pontosan és biztosan működnek, ha csupán az egyik vezérlőmozgás értelemben kényszerkapcsolatuak és oda-vissza akkor is önműködőlég dol- 70 goznak, ha a kényszerkapcsolás nélküli löketet rúgó, ellensúly vagy egyéb folytonos ellenerő látja el. Gyakorlatilag az a leghatásosabb, ha a terheléskikapcsoló, ill. csökkentő impulzust végeztetjük 75 kényszermozgásulag, még pedig az erőoldali teljesítménycsökkentő értelmű szabályozólökettel kapcsolatban, ahogy ennek példáját az 1. ábrában láttuk. A 3. és 4. ábra folytonos kényszermoz- 80 gású vezérlőkapcsolatokat tüntet fel, amiknek viszont az az előnyük, hogy az átszabályozás nem korlátozódik egyes impulzusokra, hanem folyamatossá válik. Ennek különösen olyan telepeknél van je- 85 lentősége, ahol az erőgép és munkagép magatartása, a szabályozás szempontjából, egyöntetű, A 3. ábra szerint a (44) elektromotor látja el a (30), (31) és (32) egységekből 90 álló munkaoldal csoportmeghajtását. A munkagépek egy-egy vezetékága (33), (34) és (35) kontaktusnyelvekben végződik és ezeken csúszik az elektromotor (36) szabályozójának (24) eredményvonallal je- 95 lölt érintkezőkarja. A kontaktusnyelvek lépcsőzetesen egymásután következő fokozatokban végződnek a (24) kar felé. úgy hogy pl. túlterhelés esetén nem fog a (44) elektromotor s avval egyetemben ioo az egész telep leállni, hanem legföljebb pl. a (30) munkagép kapcsolódik le, míg a többi tovább járhat a rendes fordulatszámmal. A 4. ábra szerint a (24) szabályozás, a 105 (37) servomótor (38) csatornarendszerét vezérlő (39) tolattyús rúdra hat és ennek állításával tolja el végeredményben jobbra-balra a (40) kúppár (41) hajtószíjját, vagy pl. a (42) szaggatott vonallal 110 jelzett összeköttetéssel egy másik (43) s ugyancsak sebességváltóművet befolyásol. A leírt vezérlőkapcsolat előnye, hogy átmenő egyenletlenségeket teljesen elhárítunk az erőgép elől, anélkül, hogy az 115
