97785. lajstromszámú szabadalom • Hőkicserélő szerkezet

Megjelent 1929. évi julius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI J|Bl|| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 785. SZÁM. — XVl/b. OSZTÁLY. Hőkicserélő-szerkezet. Reymer Max ni/*ríiök, Wien. Bejelentés napja 1927. évi október hó 12-ike. Ausztriai elsőbbsége 1926. évi október hó 12-ike. Az oly hőkicserélő szerkezeteket, amelyek egy sorozat fémfalból állnak, rendszerint úgy készítik, hogy a lemezfalak szegélyeit, laposvas vagy egyéb betét al-5 kalmazása mellett, szögecselés vagy forrasztás útján kapcsolják egybe, hogy ily módon kamrák (zacskók) képződjenek, amikben felváltva kering a két közeg. Mindkét mondott szegélykapcsolat elő-10 állítása körülményes és drága, de egyikük sem elég rugalmas, úgy, hogy gyártási helyükről való elszállításuk avval a veszéllyel jár, hogy tömítetlenekké válnak. 15 A találmány szerint a falak szegélyeit kiperemezzük és úgy illesztjük egybe, hogy fölibük illő szorítósínek reájukhúzása után, gittelőmasszával kitölthető üregek keletkeznek. Parallelepipedon alakú 20 hőkicserélő testeknek mind a tizenkét határélét hasonlóképen ellátjuk ilyféle vályúkkal és kiszögelésekkel, hogy azokat mindenütt jól egybeilleszthessük és gittel tömíthessük. 25 A rajzok a találmány tárgyának kiviteli példáit tüntetik fel. A falaknak egymással való összekötése, valamint a sarokhevedereknek a hőkicserélő test felé való eltömítése, az 1—3. ábrán nézetben, 30 harántmetszetben és Vízszintes metszetben látható. A 4—6. ábra a falak egymással való öszszekötésének nézete, harántmetszete és alaprajza. 35 Az 1—3. ábra szerint a (B) falak valamennyi (K) éle ki van peremezve. A kiperemezett szegélyeket az (U) szorítósínek (H) üregekké zárják össze. Az (U) szorítósíneket, összehajló alakjuk mellett, a (K) élek hossza mentében 40 végigtolhatjuk ugyan, de ezen (U) szorítósínek az (E) sarokhevederek felillesztése után, mégis minden irányban rögzítve vannak. A négy (E) sarokheveder csavarkötés segélyével egymás felé meg- 45 feszíthető és (A) vájatok, ill. (V) kiszögelések vannak rajtuk, amik a falpárok, ill. az azok szorítósínei között képzett, ellentett értelmű kiszögelések, ill. vájatok közé illenek. 50 Ugy a (H) üregeket, mint az (A) vájatokat is, példaképen megkeményedő, tűzmentes gittmasszával (kazángitt, mangángitt) tölthetjük ki, amelyhez még, alkalmas módon, szálas anyagot (azbeszt) 55 keverhetünk. Parallelpipedon alakú test esetében, megfelelő alakítás után, hasonlóképen gittel tömíthetjük a hátralevő nyolc sarokhevedert is. Ezután az ily sarokheve- 60 derekre csavarolhatjuk a gázirányváltó kamrákat, gázbevezető és kivezető csonkákat stb., még pedig azbeszt, vagy más efféle alátét használata mellett. A 4—6. ábrán ismét (B) jelzi a falakat, 65 (K) a • kiperemezett szegélyeket és (V) a szorítósíneket. A falak példaképen függélyes (S) (5. ábra) és vízszintes (W) (6. ábra) átjárókamrákat alkothatnak, azáltal, hogy mim- 70 den falnak egymással szeiübeeső, függélyes peremei, szorítósínek közvetítésével, az egyik szomszédfalhoz, egymással szembeeső vízszintes peremei pedig a másik szomszédfalhoz kapcsolódnak. Ily mó- 75 don vannak összekötve az összes falak,