97765. lajstromszámú szabadalom • Berendezés égési anyagbefecskendezéssel dolgozó mótoroknál az égési anyagnak a sűrített levegőbe való bevezetésére

— 3 — ható kétkarú (d) emeltyűvel van összekötve, melynek külső karja a (t) tartály falán át tömítetten kivezetett (p) tengely (2. ábra) szabad végén van megerősítve; 5 a (d) emeltyűnek éppen úgy, mint a membránnak két szélső állása vagy holtpontja van, ahol is az egyik holtpontnak a (b), a másiknak pedig a (c) ütköző felel meg, mely ütközők között a (d) emeltyű ide-oda LO lenghet. A (d) emeltyű, midőn az a membrán lehajlása vagy sülyedése (égésianyagbefecskendezés) folytán a (b) holtpont felé közeledik, tetszőleges rudazat útján a tápszivattyúnak rendszerint nyi-15 tott szívószelepét fészkére szorítja, amikor is a tápszivattyú a maga nyomószelepein át a (p) nyomótartályba szállít folyadékot mindaddig, míg a membrán a (c) holtpontnak megfelelő felső helyzetet nem 20 foglalja el. Ekkor a (d) emeltyű a tápszivattyú szívószelepét a fészekről leemeli és így a tápszivattyú a mótor rendes tüzelőanyagtartályával összeköttetésben csak üresen jár és a (t) nyomótartályba íö mindaddig nem szállít nyersolajat, míg a membrán ismét a (b) holtpontnak megfelelő alsó állásba nem mozog. Világos, hogy ez az elmozgás egy-egy befecskendezésnek, vagyis a munkahengerbe veze-50 tett, szabályozott égésianyagmennyiségnek felel meg; emellett a nyomó tartály (f) tere oly befogadóképességű is lehet, hogy az első alkalommal a tápszivattyú segélyével történt egyszeri teljes feltöltése S5 200—300 égésianyagbefecskendezésnek felelhet meg. Továbbá a találmány szerinti egyetlen berendezés többhengerű motorhoz is egyaránt elegendő. A tápszivattyú akár a motorról, akár attól függetlenül tO hajtható. A (d) rudazat mozgásai természetesen nemcsak a tápszivattyú szívószelepének említett működtetésére, hanem a tápszivattyúnak más módon való vezérlésére, pl. a szivattyú számára elrendelő zett oldható tengelykapcsolás be- és kiiktatására is használhatók fel. Arra az eshetőségre való tekintettel, hogy a membrán az utánpótlás megtörténtével a (c) holtpontnak megfelelő felső állásba érvén, a (d) rudazat útján valamilyen okból nem 50 nyitná a tápszivattyú szívószelepét, vagyis a szivattyút nem helyezné üzemen kívül, a tápszivattyú nyomószelepei után biztonsági szelepet építhetünk be. A leírt berendezés üzemi előkészítése 55 akként történik, hogy az ekkor pl. kézzel hajtott tápszivattyú segélyével nyersolajjal feltöltjük a (f) teret és azután sűrített levegővel az (e) teret, mire a mótor indulásra kész. Az (e) tér a (k) mano- 60 méterrel közlekedik és ha üzemközben bizonyos idő multán a manométeren pl. tömítetlenségi veszteség folytán nyomáscsökkenés észlelhető, akkor a nyomást a fent említett tartalék-légedény révén pó- 65 toljuk. Szabadalmi igények. 1. Berendezés égésianyag-befecskendezéssel dolgozó motoroknál az égésianyag' nak sűrített levegőbe való bevezetésére, 70 jellemezve a munkahenger előtt elrendezett, nyomóközegkészlet révén a mótor kompresszió-végnyomása többszörösének megfelelő állandó nyomás alatt tartott égésifolyadékkészletet tartal- 75 mazó, a mótor befecskendező fúvókájával közvetlenül összeköttetésben álló nyomótartály és nem a motorral, hanem a nyomótartállyal közlekedő utánpótló égésianyagszivattyú által. 80 2. Az 1. igényben védett berendezés megoldási alakja, jellemezve a nyomótartályban lévő anyag mozgás- vagy térfogatváltozásai révén vezérelt utánpótló tápszivattyú által. 85 3. Az 1. és 2. igényben védett berendezés megoldási alakja, jellemezve hajlékony membrán révén nyomóközegtérre és égésianyagtérre osztott nyomótartály által. 90 4. A 2. és 3. igényben védett berendezés megoldási alakja, jellemezve a membránnal öszekötött, a tápszivattyút vezérlő rudazat által. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.