97745. lajstromszámú szabadalom • Áttekercselő készülék végnélküli mozgóképszalagok számára

Megjelent 1929. évi jú

lius hó 15-én

. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97745. SZÁM.' — IX/f. OSZTÁLY. Áttekercselő készülék végnélküli mozgóképszalagok számára^ Duoskop-Gesellschaft m. b. H. Berlin. Bejelentés napja 1927. évi október hó 2.7-ike. Német elsőbbsége 1926. évi október hó 27-ike. Jelen találmány olyan képszalagok számára való áttekercselő készülékre vonatkozik, melyek a vetítőkészüléken végnélküli szalag alakjában futnak át és így 5 bárhányszor leveti thetők anélkül, hogy a képszalagot visszacsavarni kellene. Emellett a képszalag legnagyobb részét vízszintesen fekvő alátéten tekercseljük át, úgy hogy szalag szalagon súrlódik. 10 Az eddig szerkesztett, forgó köralakú vályúval, vagy sugárirányban elrendezett görgőkkel ellátott áttekercselő készülékek gyakran felmondták a szolgálatot, mert velük megbízható helyreigazítást és 15 a képszalagnak az áttekercselés alatt föltétlenül szükséges lazaságát nem lehetett elérni. A találmány szerint a képszalagot a vetítőkészülék által meghajtott orsók segé-20 lyével, közel vízszintes helyzetben, szabadon fekve tekercseljük át. Az orsók befelé ferdén állnak, hogy a képszalag a letekercselő készülék felé könnyebben legyen mozgatható. Ez azonban a gyakorlati ta-25 pasztalatok szerint egyedül nem elégséges a képszalag megbízható és egyenletes helyreigazítására. Ezért a találmány szerint a képszalagot hordó orsókat külön berendezésekkel látjuk el, melyek a képsza-30 lagot még külön rázzák és azt szükség szerint, a célnak megfelelően esetleg egyenlőtlenül, mozgatják tova. A csatolt rajzon a találmány szerinti készülék egy példaképem kiviteli alakja 35 vázlatos ábrázolásban látható. Az (a) képszalagot ismert módon a (b) vetítőkészüléken vezetjük át. A készüléken áthaladt (c) képszalagrész a (d) képszalagtekercsre csavarodik fel. A (d) tekercs a sugárirányban elrendezett (e) orsókon 40 nyugszik fel, mégpedig úgy, hogy tekeriiletei csavarvonalban, lépcsőzetesen haladnak. Az (e) orsók a (g és f) csapágyakban játéktér hagyása mellett vannak ágyazva és (h) végeik az (i) tárcsán nyugosznak, 45. mely forgó mozgását a (b) vetítőkészüléktől nyeri a (k) hajtószíj és az (1 ós m) szíjtárcsák révén. Az (i) tárcsa (n) kidudorodásokkal van ellátva, melyek a tárcsa körülfordulásánál az (e) orsóknak ütköznek 50 és ezáltal az orsókat rázzák. Ezáltal a rázás az (e) orsókon ágyazott (d) képszalagtekercsre átvivődik. Az (e) képszalaggot az (o) fogasdob a (p) görgőn át a (d) képszalagtekercs belsejéből kihúzza, úgy 55 hogy a (d) tekercs belsejében az utánajövő képszalag részére a szükséges játéktér áll elő. Az (e) orsók felső részükön (q) rovátkákkal vannak ellátva, melyek a rajtuk nyugvó képszalagot a rovátkák menet- W szerű alakja folytán lefelé vezetik és ezáltal állandóan kellően lazítják. Hogy már most a képszalagtekercs utolsó tekerületeit képező képszalagrész ne váljon túlságosan lazává és ne zavarodjék össze, a menet- 65 szerű rovátkák az orsók alsó (r) végén ellenkező irányban futnak, úgy hogy a képszalagot ezek a rovátkák ismét kifelé szorítják és ezáltal kényszerítik, hogy kellő helyzetben maradjon. Túlságosan rugal- 7a mas képszalagnál a valamivel nagyobb átmérőjű (s) orsóvégek erélyesebben hatnak, úgy hogy a képszalag ebben az esetben is kellő helyzetében marad. A (q) menetet az (e) orsókon részlegesen, 75 vagy egyoldalúan is alkalmazhatjuk. Minél több képszalag nyugszik az orsókon, annál gyorsabban kell ezen (e) orsó-