97736. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőberendezés körkemencék kamarái számára és eljárás azzal való égetésre

Megjelent 1929. évi július hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91136. SZÁM. — XVII/c. (XVn/d.) OSZTÁLY. Tüzelőberendezés körkemencék kamarái számára és eljárás azzal való égetésre. Bohn Mihály téglagyáros Békéscsaba. Bejelentés napja 1928. évi augusztus hó 14-ike, Körkemencék kamráit tudvalevőleg a kamrák mennyezetében levő tüzelőnyílásokon át táplálják tüzelőanyaggal, melyet időnkint kézzel vagy mechanikai úton ada-5 gólnak. A tüzelőnyílások harántsorokban egymás mellett vannak elrendezve és pedig a gyakorlatban többnyire csak öt-öt tüzelőnyílás foglal helyet mindem harántsorban, hogy a kezelést ne, nehezítsük meg 10 túlságosan. Ezen ismert berendezés hátránya, hogy a tüzelőnyílásba bedobott poralakú tüzelőanyag aránylag kis számú a,ránylag nagy rakásban hull a kamra fenékfelületére, amiáltal igen egyenlőtlen tü-15 zelést kapunk és pedig nemcsak abban az értelemben, hogy a tűzfészkek a kamra fenékfelületén aránylag messze fekszenek egymástól, úgy hogy a hő vízszintes irányban egyenlőtlenül oszlik el, hanem abban 20 az értelemben is, hogy a nagy rakásokban lehulló tüzelőanyag elégése majdnem teljesen a kamra fenékfelületén történik, úgy hogy a kamrákba berakott égetendő anyag felső rétegei, melyek a kamra bol-25 tozatához közelebb fekszenekj kevesebb hőt kapnak, mint a kamra tartalmának a fenékfelületéhez közelebb eső rétegei. A hőnek függélyes irányiban való ezen egyenlőtlen elosztása könnyen azt eredményez-30 heti, hogy pl. ia tüzelőnyílások egyenlőtlen kezelése esetén a kamra tartalmának egyes, közvetlenül egy tűzfészek mellett fekvő részletei már megolvadnak, míg a kamra tartalmának a boltozathoz közel fekvő 35 felső részletei esetleg még nincsenek készre égetve. Jelen találmány értelmében a jelzett hátrányokat a tüzelés munkájának megnehezítése nélkül azáltal küszöböljük ki, 40 hogy a tüzelőnyílások mindegyikét a kamra boltozatában külön-külön betorkoló több csatornára ágaztatjuk el, úgy hogy egyetlen egy tüzelőnyílás táplálása esetén a tüzelőanyag a tüzelő kamráiba több, egymástól térbelileg elválasztott rakásban 45 lép 'be. Célszerűen minden egyes tüzelőnyílás négy csatornaágban folytatódik, úgy hogy harántsoronkint öt tüzelőnyílás alkalmazása esetén, ahogy az egyébként is szoká- 50 sos, ezen öt tüzelőnyílás táplálása által a körkamrában húsz tüzelőanyagrakást kapunk. Ezáltal a tüzelőanyagfészkek nagyobb sűrűsége folytán a hőnek vízszintes irányban való egyenletes elosztását érjük el, 55 egyidejűleg azonban függélyes irányban is egyenletesebb hőelosztás adódik, mivel az egy tüzelőnyílásba bedobott tüzelőanyagnak több kisebb rakásra való szétosztása folytán ezen kisebb rakások már a kör- 60 kamrába való belépés alkalmával, illetve leesés közben könnyebben és aránylag nagyobb mértékben lobbannak lángra, illetve égnek el, mint egyetlen' egy nagy tüzelőanyagrakás, úgy hogy a tüzelőanyag arány- 65 lag nagy részének elégése a kamratartalom felső rétegeinek nívójába helyeződik át, A mellékelt rajzon a találmány foganatosítási példája látható. Az 70 1. ábra egy körkamra sémás keresztmetszete, mi mellett minden egyes tüzelőnyílás a 3. ábra tört 3—3 vonala szerint metszve képzelendő; a 1 2. ábra a kamra fenékfelületének azon 75 részét mutatja, melyre a tüzelőnyílások szórnak; a 3. ábra nagyobb léptéikben mutatja egy tüzelőnyílás függélyes keresztmetszetét; a 4. ábra 3—3 vonala szerint; a 80