97733. lajstromszámú szabadalom • Fék keskenyvágányú sinkocsikhoz, különösen mótorkocsikhoz

— 2 — a (8, 9) szögemityűk hatnak. A (8, 9) szög­emeltyűknek hosszabb (9) szárai a 2. ábra szerinti (a) nyíl, illetve a 3. ábrán látható (b) nyíl irányában a fékrudazat segélyével 5 (fel nem tüntetett módon) mozgathatók el. Mint az 1. ábrából látható, két-két szög­emeltyű egymás fölött van elrendezve. A 2. ábra szerint a (8, 9) szögemeltyűk (10) forgáspontjai között jobb és balirányú 10 (11, 12) csavarmenettel és a (13) kéziker ék­kel ellátott (14) rúd van elrendezve, mely­nek segélyével a (10) forgáspontok egy­máshoz közelíthetők, illetve egymástól el­távolíthatók. A (13) kézikerekes (14) rúd 15 helyett természetesen feszítőcsavarhüvely vagy hasonló szerv is alkalmazható. A (10) forgáscsapok közötti távolság változ­tathatósága a fékborítás kopásának ki­egyenlítését, illetve a fékezési erő szabá-20 lyozását célozza. Az 1. és 2. ábrák szerinti megoldási példa esetén előnyösen oly szerkezet alkal­mazható, mely meggátolja a haránttartó gyanánt szolgáló (14) rúdnak oldalirányií 25 eltolódását. A 3. ábra szerint a (8, 9) szögemeltyűk a helytálló (15) haránttartón vannak el­rendezve, mely a jármű (16) hossztartói közötti harántösszeköttetés gyanánt van 30 kiképezve. Az 1. és 2. ábrák szerinti megoldási példa esetén a fékrudazat a jármű (16) hossztartói és a kerekek (3) külső oldala közötti térben van elrendezve. A (14) ha-35 ránttartó többé-kevésbbé az egész kocsi­szélességre terjed ki. A 4—6. ábrákból látható, hogy miként lehet a (4) fékborítást a szemölcsszerű (4a) fémrészek köré szorítani, amelyek oldalt 40 a (4b) meghosszabbításokkal, illetve össze­kötőrésszel állanak összeköttetésben. A (4a) szemölcsszerű toldatok a (4c) csava­rok segélyével erősíthetők meg az (5) fék­pofán. A csavarok meglazítása után a 45 szemölcsszerű részek az (5a) vezetékekben vezethetők. Ezenkívül a fékborítás a bor­daszerű (4d) kiugrásoknál fogva a fék igénybevételéhez harántirányban hatol az (5) fékpofákba. A (4d) bordák a (4c) csa-50 varok oldása után a fékpofákat elhagyják, amikor is azután a fékborítás lefelé kihúz­ható. A fékborítás, mint a 4. ábrából lát­ható, felül csupán egyetlen (4c) csavar se­gélyével van megerősítve. Ez lehetővé 55 teszi azt, hogy a fékborítás, lehúzása alkal­mával, elfordítható, mihelyt a felső csavar alatti (4a) szemölcsök a fékpofa körzetét el­l^gyták. Ez különösen sínjárműveknél fontos, minthogy azoknál általában véve nincsen elegendő hely arra, hogy a fék- 60 borítást egész hosszában luizliassuk le. Szabadalmi igények. 1 Fék keskenyvágányú sínkocsikhoz, kü­lönösen motorkocsikhoz, azzal jelle­mezve, hogy az a kerekekhez oldalról 65 odaszorított fékpofákkal ellátott lemez lek gyanánt van kiképezve. 2. Az I. igényben védett fék megoldási alakja,, azzal jellemezve, hogy a fék füg­gesztő rudazata a kerekek külső oldala 70 és a járműtartók közötti térben van el­rendezve. 3. Az 1. igényben védett fék megoldási alakja, jellemezve az egész kocsiszéles­ségre kiterjedő liaránttartón elrendezett, 75 a fékpofák mozgatására szolgáló szög­emeltyűk által. 4. A 3. igényben védett fék megoldási alakja, jellemezve beállítható hosszú­ságú haránttartó által. go 5. A 4. igényben védett fék megoldási alakja, jellemezve jobb és balirányú csa­varmenet és célszerűen a csavarmenet­részek között elrendezett kézikerék segé­lyével beállítható haránttartó által. 85 6. Az 1—5. igényekben védett fék megol­dási alakja, jellemezve a kocsihoz ha­rántirányú elmozgás ellen biztosított haránttartó által. 7. Az 1-—6. igényekben védett fék megöl- 90 dási alakja, jellemezve a kocsi alvázán, a fékezési felületre merőleges irányban vezetett fékpofák által. 8. Az 1—4. igényekben védett fék megol­dási alakja, különösen a haránttartóban 95 fellépő nyomó igénybevételek elkerülé­sére, jellemezve a jármű hossztartóinak harántmerevítésével összekötött, vagy _ ily harántmerevítéssé kiképezett haránt­tartó által. 10( 9. Az 1. igényben védett fék megoldási alakja, hogy a pofás féken lévő borítás egy vagy több tartón van elrendezve, melyek számára célszerűen vezetékek vannak alkalmazva, melyek lefelé való 10; eltolást akként tesznek lehetővé, hogy a fékborítás alulról kicserélhető. 10. A 9. igényben védett fék megoldási alakja, azzal jellemezve, hogy a fékborí­tás, felső végén, csupán egyetlen kötő- 1H elem (csavar) segélyével van megerő­sítve, amelytől a többi megerősítő csa­var annyira van lefelé eltávolítva, hogy a fékborítás a fékpofa körzetén belüli

Next

/
Thumbnails
Contents