97716. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék olajoknak fémfürdő segélyével történő desztillációjára

Megjelent 1929. évi julius hó 15-én. MA G YA R K l R Á LY I ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97716. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás és készülék olajoknak fémfürdő segélyével történő desztillációsára. Sigbert Seeligr építőmester Berlin-Charlottenburg. Bejelentés napja 1928. évi augusztus hó 13-ika. Német elsőbbsége 1927. évi augusztus hó 20 ika. Olajoknak fémfürdő segélyével való desztillációjára szolgáló ismert eljárásoknál az olajat célszerűen előmelegített állapotban a reakcióedénybe vezették, mely a 5 megolvadt fémmel volt megtöltve. Az olaj ezen megolvadt fémben felemelkedett és a fém felszíne fölött összegyűlt, majd megfelelő csővezeték segélyével a reakcióedényből elvezettetett. így az olaj, mely 10 az olvadék felett összegyűlt, a reakcióedény falával érintkezésbe jutott. Mivel ezen falak kívülről hevíttetnek és céljuk az, hogy a meleget a reakcióedényben lévő fémhez vezessék, hőmérsékletük rendkívül 15 magas. A megolvadt fémből eltávozó olajra azonban rendkívül káros, ha ezen forró falakkal érintkezésbe jut, mert ezáltal könnyen koksz válik ki belőle, ami a készülék eldugulását vonhatja maga után. 20 A találmány értelmében ezen nehézséget olyképen hárítjuk el, hogy a megolvadt .fémet elhagyó olajnak a reakcióedény forró falával való érintkezését meggátoljuk. Ezt példaképen azáltal érhetjük el, íö hogy a reakcióedénybe felülről csövet sülyesztünk be, mely a fémfürdőbe ér és felső végén a nyomás kiegyenlítése érdekében nyílásokkal van ellátva (1. az ábrát). A reakcióedény fala (A)-val van jelölve, 50 (B) az előbb említett betétcsövet jelöli, mely a (C) megolvadt fémbe nyúlik. A betétcső felső végén a nyomás kiegyenlítése céljából az (E) nyílások vannak elrendezve. A folyamat már most a következő$5 képen játszódik le: A desztillálandó olaj az olvadékon át annak felszíne fölött és a (B) csövön belül levő (G) térbe jut. Ezen tér falai a reakcióedény falával szemben a meleg ellen a két fal között levő levegőréteggel van 40 védve. Mivel a levegő rossz hővezető a (B) cső fala lényegesen alacsonyabb hőmérsékletű, mint a reakcióedényé. így az olaj az olvadék elhagyása után nem hevíttetik tovább, miáltal a kokszképződést elkerül- 45 tük. Az eljárást olykép is végrehajthatjuk, hogy a (D) levegővel telt térben, mely a cső és a reakcióedény fala között foglal helyet, egy hűtőközeget, pl. levegőt ára- 50 moltatunk és így további lehűlésről gondoskodunk. Az eljárás egy további kiviteli alakjához jutunk, ha a (B) csövet a reakcióedény fenekének közeléig meghosszabítjuk és az 55 ábrán jelzett kígyócsövet, melyen át az olaj az olvadékba jut, úgy képezzük ki, hogy az egyes csavarulatok egymást érintsék. Ezáltal azt értük el, hogy az olvadék áramlása, ami más ismert eljárásoknál a 60 betét oldalsó nyílásai folytán következett be, most nem jöhet létre. Tapasztalat szerint ezen áramlás felesleges és káros, mert a meleg legnagyobb része nem ezen áramlás folytán, hanem vezetés útján érvénye- 65 sül. Ezen áramlás azonban azt a veszélyt , rejti magában, hogy olajrészecskék a forró külső falhoz érnek, ahol szén kiválasztódása mellett felbontatnak. A reakciótér le- 70 írt elválasztása, illetve elhatárolása mindenféle áramlásnak elejét veszi és a meleg belépését csak vezetés útján teszi lehetővé. A szorosan egymáson fekvő csőkígyómenetek hűtőközeggel, pl. olajjal 75 hűthetők, mely meggátolja, hogy fölösleges melegmennyiségek lépjenek az olvadékba. i