97702. lajstromszámú szabadalom • Nyomásfokozó berendezés vízvezetékhez
— 2 — víz fog jutni a feljebb fekvő kifolyási helyekhez. Ezek az elágazó darabok a legkülönfélébb kivitelben készülhetnek. Készülhet-5 nek csak egyetlen egy elágazó nyílással, mint ez a 2. ábrán van feltüntetve és (15)-tel jelölve. Készülhetnek több elágazó nyílással, mint ez a 3. ábrán (15—15— 15)-tel van jelölve s ez esetben célszerű, 10 ha az elágazó nyílások előbb egy közös (16) kamrába torkolnak, amelyhez a (17) elágazó cső kapcsolódik. Készülhet végül úgy is, miként azt a 4. ábra mutatja, hogy a szűkülés helyén a 15 kúpos csővégek teljesen ketté vannak választva. E két utóbbi megoldásnál a (16) kamrából esetleg több (17) elágazó csövet vezethetünk el. Hasonlóképen a 2. és 7. ábra 20 szerinti megoldásnál a szűkítés helyére is több elágazást iktathatunk be. Ez a konvergens-divergens csődarab készülhet magából a felszálló vezetékből (ólomcsőből) amelyet alkalmas szerszá-25 mokkái, esetleg a helyszínén is szűkíthetünk és bővíthetünk. Ez a nyomásátalakító és visszaalakító csődarab lehet valamely más anyagból is, pl. sárgarézből, fémből, vasból stb., ame-30 lyet forraszvéggel, hollandival, csavarkötéssel vagy más ismert alkalmas kapcsolási módon illesztünk a felszálló, illetőleg az ágcsővel össze. Ólomcsőből való felszállócső esetén cél-35 szerűen alkalmazható kiviteli módot tüntet fel az 5. ábra, amely különösen akkor alkalmazható előnyösen, ha már meglevő elágazásba való elhelyezésről van szó. Az esetben a (18), illetve (18a) vezeté-40 ket a (19ogják bfbsusf tmf wtmfwmfwaw célszerűen sárgarézbádogból vagy akármilyen más anyagból készített szűkülőbővülő csövet dugunk be, amely a (21) részen hengeres és nekifekszik az ólomcső 45 falának, a (22) részen kúpos és a beszűkített helyen (23) nyílásokkal bír, míg a (24) rész kúposán bővül és a (25) végrész vagy hengeres, mint az 5. ábrán, vagy kétirányban enyhén kúpos, mint a 6. ábrán, 50 olyképen, hogy a legnagyobb átmérő az ólomcsövek szétvágási, illetőleg összeforrasztási helyére essék. E csődarabot bedugjuk a széjjelvágott ólomcsőbe és a (25) részéhez hozzáforrasztjuk a (18), valamint 55 a (18a) csővégeket, ezen legutóbbiakat esetleg egymáshoz is forraszthatjuk a (19) forrasztással. E készüléknek egy további módosított alakját nyerjük, ha a 6. ábrában a (23)-mal jelzett nyílásokat olymódon képezzük ki, 60 hogy azok csak egyoldali, a rajzon lefelé nyitottak s a főcső csak ezen át közlekedik az elágazó csőhöz csatlakozó (16) térrel. Ilyen elrendezés mellett a (C2) nagy 65 sebességgel áramló víz irányát majdnem 180° alatt kénytelen megváltoztatni, miközben úgy ezen (23) terelő falra, valamint a rajzban fölötte levő vízoszlopra reokciónyomást fejt ki, tehát a felette levő 70 csőben a nyomást növelni fogja. Ugyanilyen célt szolgál a 7. ábra szerinti megoldás, amelynél az elágazó csőcsatlakozás a felszálló cső vízfolyásának irányával ellentétes vagy közel ellentétes 75 irányú. Ezen dispoziciónál az elágazó csőből kiáramló víz nem fog azzal a potenciális plusz kinetikai energiával bírni, amely őt (2. ábra) szerint (cl) sebesség és az ott 80 uralkodó (pl) nyomás, vagy a (c2) sebesség és az ott uralkodó (p2) nyomás folytán megilletné, hanem kisebb energiával; ellenben ez a hiányzó energiamennyiseg a súrlódási stb. veszteségek levonásával 85 megtalálható lesz az elágazási hely fölött fekvő felszálló vezetékben. Ebben tehát a víz energiája (tehát nyomása) nagyobb lesz, mint ilyen készülék nélkül. Tehát a magasabban fekvő helye- 90 ken — különben egyenlő körülmények között —több víz vehető el. Végül a 8. ábra az elágaztatásnak még egy kiviteli alakját mutatja, amelynél az elágaztatás iránya a főcső vízáramlásá- 96 nak irányával lehetőleg összeesik s azután pedig diffuzorszerűleg divergál. Ilyen készülékek nemcsak egyes felszálló csöveknél használhatók a magassági szintkülönbségekből eredő hidrosta- 100 tikus nyomáskülönbségek kiegyenlítésére vagy csökkentésére, hanem nagykiterjedésű csőhálózatoknál is, az egyes elágazási pontok között levő és a csősúrlódás okozta nyomásdifl'erenciák kiegyenlítésére 105 vagy csökkentésére. Tehát amit a fentiekben a függőleges esőszálakról írtunk, az nagykiterjedésű vízszintes vezetékekre is érvényes. Szabadalmi igények. 110 1. Vízvezetéki nyomásfokozó berendezés, azáltal jellemezve, hogy a nagyobb nyomás alatt fekvő vízvételi helyek olyképen vannak a vezetékből leágaztatva, hogy a leágazási hely előtt a ve- 115 zeték menetelesen szűkül, utána pedig menetelesen bővül, tehát egy konver-