97698. lajstromszámú szabadalom • A lefolyó vezetéket eldugulás ellen biztosító bűzelzáró

Megjelent 1929. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97698. SZÁM. — XXI/b. OSZTÁLY. A lefolyó vezetéket eldugulás ellen biztosító bűzelzáró. Braun Béla bádogos és szerelő Budapest. Bejelentésének napja 1928. évi május 14-ike. A bejelentés tárgya oly bűzelzáró, mely a lefolyó vezetéket eldugulás ellen biztosítja. Az eddigi bűzelhárítók U-alakban meghajlított csőből állottak, amelyen át 5 a tisztátlanságok a lefolyóvezetékbe juthattak és előbb-utóbb annak eldugulását okozták. Különösen gyakran fordult ez elő konyhai vízvezetékek lefolyóvezetékeinél, mivel ezekbe gyakran jutnak a konyhai 10 hulladékok. Ha a lefolyóvezeték eldugult, úgy annak tisztítása csak nagy munkával és nagy költséggel volt lehetséges. Mind e hátrányokat a találmány szerinti bűzelzáró azáltal szünteti meg, hogy a le-15 folyóvezetéknek a bűzelzáróhoz csatlakozó részébe szűrőfelületet iktat, a bűzelzárót magát pedig olykép képezi ki, hogy e szűrőfelület könnyen hozzáférhető, tisztítható és szükség esetén kicserélhető. 20 A rajzon a találmánynak egyik példaképem kiviteli alakja látható, melytől a gyakorlatban, lényegének érintése nélkül, számos eltérés is képzelhető: Az 1. ábra a bűzelzárónak nézete, a 25 2. ábra függélyes metszete, a 3—4. ábrák pedig ahhoz tartozó részleteket nagyobb léptékben tüntetnek fel, mi mellett a 4. ábra metszet a 3. ábra A-B. vonala szerint, a 3. ábrán pedig a 4. ábrán 30 látható (i) szűrőfelület el van távolítva. A találmány szerinti bűzelzáró zárt (c) tartányból áll, melynek felső részébe a (b) hozzávezető cső torkollik, mely a bűzelzáró-edénynek, ill. tartánynak közel afe-35 nekéig ér le, míg a (d) elfolyócső a (c) bűzelzáró-edénynek oldalához, lehető magasan csatlakozik, olykép, hogy a (b) cső alsó vége és a (d) elfolyócső között elegendő magas (e) vízréteg maradjon, mely a bűzelzárást végzi. A (c) bűzelzáró-edény- 40 nek alsó részében elzárható (f) tisztítónyílás van, amelyen át a bűzelzáró-edényben összegyűlt szilárd tisztátlanságok eltávolíthatók. A (d) elfolyócsövet (i) szűrőfelület zárja el, amely a (d) elfolyócsőbe illesz- 45 tett (h) csődarabnak félköralakú (j) résén át van betolva. A bűzelzáró-edénynek felső részén a (d) elfolyócső közelében egy második elzárható (g) tisztítónyílás van, amelyen át a (h) betétcsőhöz és (i) szűrőfelü- 50 lethez hozzáférhetünk. A találmány működési és használati módja az eddigiek alapján a következő: A (b) hozzávezetőcsövön érkező szennyvíz a (c) vízelzáróedénynek alsó részét 55 megtölti és az (i) szűrőfelületen át jut a (d) elfolyócsőbe. Ha a szennyvízben sok a tisztátlanság, úgy az nem juthat a (d) lefolyócsőbe, hanem az (i) szűrőfelületen fennakad és túlnyomó részben a (c) bűz- 60 elzáróedénynek fenekén rakódik le. Ha rövidebb-hosszabb használat után az (i) szűrőfelület áttörései, ill. szűrőnyílásai eltömődnének, úgy a (g) tisztítónyíláson át az (i) szűrőfelületet kiemeljük, kitisztítjuk, 65 szükség esetén újjal helyettesítjük. Az (i) szűrőfelületet felvevő (h) csődarab a (d) lefolyócsőbe oldhatóan és kicserélhetően van beillesztve és szükség esetén szintén kicserélhető. 70 Szabadalmi igények. 1. A lefolyóvezetéket eldugulás ellen biztosító bűzelzáró, jellemezve a bűzelzáró (d) elfolyócsővének a bűzelzáróhoz torkoló részébe iktatott (i) szűrőfelület 75 által.