97695. lajstromszámú szabadalom • Szénben szegény vas olvasztására való kemence és eljárás szénszegény elegyítések olvasztására határozott széntartalomra

Megjelent 1929. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI jngnflL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97695. SZÁM. — Xll/d. OSZTÁLY. Szénben szegény vas olvasztására való kemence és eljárás szénszegény elegyítések olvasztására határozott széntartalomra. Dr. Wüst Fritz tanár Düsseldorf-Grafenberg-. Bejelentés napja 1927. évi augusztus hó 1-je. Német elsőbbsége 1926. évi augusztus hó 6-ika. A 315.264 sz. német szabadalmi leírásban ismertetett lángkemencénél a megömlesztendő anyag szénnel való dúsításának lehetősége ki van zárva. Épen ezért 5 ezen kemencében úgynevezett vágadékvas, azaz vas- vagy acélhulladék nem ömleszthető meg, mert ezen anyagok csekély széntartalma a kiöntést lehetetlenné tenné; az említett ismert kemence ennél -10 íogva csakis öntöttvasnak nyers vasból vagy tördelékvasból való előállítására használható. A találmány célja a kemence alkalmassá tétele öntött vasnak vágadékvasból 15 való előállítására is, amit azáltal érünk el, hogy a lángkemece elé az akna helyébe szokásos kivitelű kupolakemencét kapcsolunk, mely a lángkemencével akként van összekötve, hogy az ömledék a 20 kupolakemencéből közvetlenül a lángkemencébe folyik le, míg a lángkemence fűtőgázai a kupolakemencén át távoznak. Ezen elrendezés által, amelynél a szükséges olvasztási hő lényeges részét a láng-25 kemence távozó gázai szolgáltatják, melyek egyúttal a koksz elgázosítását is eszközlik, lehetővé válik a kupolakemencében az olvasztási koksz mennyiségének mindenkor akként való megszabása, hogy 30 az ömledéknek szénnel való dúsítása épen a kívánt mértékű legyen. Ezen elrendezés folytán tehát a tiszta kupolakemenceüzemtől eltérően a kokszadag, bizonyos határok között tetszőleges mérték -35 ben, alacsonyan tartható, úgy hogy szénszegény öntött vasat állíthatunk elő. Ezen vasat a lángkemencében önmagában ismert módon annyira túlhevítjük, hogy az öntött vas lehetőleg kedvező mechanikai tulajdonságai szempontjából kívánatos, 40 eutektikus grafitképződés biztosan bekövetkezzék. A lángkemence és a kupolakemence fűtőgázaiban tartalmazott hő kihasználását még azáltal tökéletesbítjük, hogy a gázokat a kupolakemence elha- 45 gyása után léghevtíő berendezésben a lángkemencébe lépő égéslevegő hevítésére hasznosítjuk. A rajz ábrái a találmány szerinti kombinált láng-kupolakemence foganatosítási 50 példájának különböző metszeteit szemléltetik. Az (a) kupolakemence, amelybe az ömlesztendő anyagot és a kokszot a (b) padlózatról töltjük, szokásos szerkezetű. Az 55 ezen kemencében megömlesztett és eközben szénnel dúsított vas a (c) csatornán át a (d) lángkemencébe folyik, amelyben az a rendes kupolakemence-hőmérséklet felett fekvő hőmérsékre hevíttetik. A folyé- 60 kony vasat (e)-nél csapoljuk le, a levegőt és fűtőszert, pl. olajat pedig a lángkemencébe (f)-nél vezetjük be. A forró gázok a (c) csatornán át az (a) kupolakemence aknájába és ebből a koksz elégésé- 65 nél keletkező fáradt gázokkal együtt az ellenáramlás elve szerint a (g) légelőhevítőn vonulnak át, amelyben hőjüket a (h)-nál belépő levegőnek adják le, melyet az előhevítőn való átáramlása után az (i) 70 vezetéken át a lángkemencébe vezetünk. Az elégéshez a kupolakemencében szükségelt szélmennyiséget ismert módon a (k) fúvókán át fujjuk be. A folyékony salak felvételére szolgál a lecsapoló nyílással 75 szemben fekvő (1) salakgyűjtő.