97662. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izzított foszfátok előállítására.

Megjelent 1929. évi augusztus lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 9T662. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Eljárás izzított foszfátok előállítására. Kali-Chemie Aktieng-esellschaft Berlin. A bejelentés napja 1928. évi október hó 1-je. Németországi elsőbbsége 1927. évi november hó 23-ika. Foszforsavat tartalmazó trágyázószerek gyártásánál jelenleg kétféle módszert alkalmaznak a természetes foszforitok foszforsavjának a növények által könnyen 5 felvehető alakba való átalakítására. Az első módszer lényege, hogy a foszforitokat kénsavval tárják fel és a foszforsavat vízben oldható alakba hozzák. A második módszernél alkáli vegyületeknek kovasav-10 val, mésszel és alkálitartalmú kőzetekkel, mint feltárószerekkel való együttes alkalmazása mellett izzítóeljárást használnak. Ilymódon olyan termékekhez jutunk, melyek a foszforsavat eitromsavban vagy 15 citrátban oldható alakban tartalmazzák. Az utóbbi időben különös jelentőségre tettek szert az izzított foszfátoknak citrátban oldható foszforsavval való előállítására szolgáló módszerek, — citrátban való 20 oldhatóság alatt a Petermann-féle ammoniumcitrátoldatban való oldhatóságot értjük — mert kitűnt, hogy a foszforsav ezen alakja a szuperfoszfát vízben oldható foszforsavjával egyenlő értékű. 25 Az izzított foszfátok előállítására szolgáló számos javasolt eljárás közül azonban csak kevés került gyakorlatba, mert vagy a foszforsav kielégítő feltárását nem tudták elérni, vagy pedig az izzítási fo-30 lyamat oly magas hőmérsékleteket követelt, amelyeknek semmiféle kerámiai kemenceanyag nem tudott tartósan ellenállni (lásd pl. Brauer—D'Ans: „Fortschritte in der anorganisch-chemischen 35 Industrie" I. kötet, 2. rész 2266. és 2270. oldal). Csak legújabban sikerült olyan módszereket találni, amelyek a foszforitok foszforsavjának a citrátban oldható alakba 40 való, gyakorlatilag teljes átalakítását engedik meg, mimellett minimális mennyiségű feltáróanyagot olyan hőmérsékleteken alkalmaznak, amelyek a kemence anyagát nem teszik tönkre. Ezeknél az új eljárásoknál az izzítási folyamatban 45 részes összes anyagokat meghatározott molekuláris mennyiségekben alkalmazzák. A feltárási folyamat számára legkedvezőbb hőmérsékletek kb. 1100—1200° C körül vannak. 50 De még ezek az eljárások is hátrányokkal járnak, melyek legfőképen abban állnak, hogy a reakciókeverék erősen öszszesül, sőt összeolvad és a foszforsavnak ammoniumcitrátban való, gyakorlatilag 55 teljes oldhatóságát nem érik el. Beható vizsgálatok már most azt mutatták, hogy ez a jelenség a kiindulási anyag gyanánt használt foszforitok kálciumfluoridtartalmára vezetendő vissza. Ha a kálciumfluo- 60 rid mennyisége kb. 2%-ot meghalad, akkor általában a foszforsav megolvadásával vagy erős összesülésével és citrátban való elégtelen oldhatóságával kell számolnunk. Ilyen keverékek már kb. 1050° 65 C hőmérsékletnél olvadnak és, ha egyszer már megömlés állott be, igen nehéz a feltárási folyamatot végig lebonyolítani. A jelen eljárás feltalálói más helyen le- 70 írt eljárásban már megmutatták azt az vitat, amelyen a kálciumfluoridnak a feltárást gátló hatását ki lehet küszöbölni. Ezen eljárás szerint a feltárást vízgőz jelenlétében* végezzük. Ennek az eljárásnak 75 a nagyiparban való megvalósításánál azonban kitűnt, hogy a reakciókeverék gyakran megolvad vagy összesül. Ennek az okát abban találtuk, hogy a keverék kálciumfluoridtartalma a tulajdonképeni 80