97626. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémes króm elektrolitikus leválasztására
Megjelent 1929. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BffiÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97626. SZÁM. — Vn/i. OSZTÁLY. Eljárás fémes króm elektrolitikus leválasztására. Appel Rudolf vegyész Berlin. Bejelentés napja 1926. évi március hó 16-ika. Elsőbbsége 1925. évi november hó 26-ika. Azon régebbi kísérletek, melyek arra irányultak, hogy a króm szulfátjainak, nitrátjainak, kloridjainak stb. oldataiból elektrolitikus úton fémes krómot csapjunk 5 le, amikor is nagy áramsűrűségeket kellett alkalmazni, tudvalevőleg nem vezettek oly termékekhez, melyek csak részben is kielégítők voltak, mert a lecsapódott fémbevonat nagy részekben lehámlott, vagy mert 10 a fémbevonat helyett barnás szemcsés tömeg rakódott le a kezelendő darabokon. Ezért ezen eredeti eljárásokat különböző módon igyekeztek megjavítani, amennyiben például maróalkálilugokat kevertek a 15 krómsók oldataihoz, továbbá oly oldatokat állítottak elő, melyek egyáltalán nem, vagy csak jelentéktelen mennyiségben tartalmaznak krómsavat vagy kromátokat, vagy három- és kétvegyértékű oxidok ol-20 datait állították elő krómsavnak vagy krómsavas sóknak a redukciós hőmérsékletig való megömlesztése és az ömlesztéknek vízzel való kilúgozása vagy feloldása útján. 25 Ha a kapott csapadék minősége és annak a kezelt fémen való tapadása tekintetében ezen az úton jelentékeny haladást is tettünk, a termékek még mindig nem voltak kifogástalanok. A fémes lecsapódá-30 sok lehámlása nem következett be ugyan már oly nagy lemezekben, mint előbb, de mindamellett kisebb terjedelemben és sok helyt mutatkozott és ha az alatta fekvő anyag rozsdásodni képes volt, akkor 35 rozsdafoltok mutatkoztak. Mindezek az eljárások azonkívül alig voltak alkalmasak arra, hogy alumínium krómozására használhatók legyenek, de semmikép sem voltak alkalmasak öntöttvas krómozására. A következőkben leírt eljárás oly csapa- 40 dékot szolgáltat, mely nem tekinthető többé egyszerű külső adhéziós csapadéknak, hanem úgyszólván a lecsapódott króm kohéziós jellegű benső lekötésének. A csapadék teljesen szilárd, a felületről 45 nem hámlik le, a legnagyobb mértékben fényesíthető és azonkívül, épúgy mint más fémekhez, alumíniumhoz és öntöttvashoz is alkalmazható. Megjegyzendő még, hogy a csapadék akkor is teljesen 50 szilárdan tapad a kezelendő anyagokhoz, ha ezek előzőleg nem simák, hanem érdes felületűek voltak. A találmány lényege abban áll, hogy fürdőfolyadék gyanánt krómsav vizes ol- 55 datát használjuk, melyhez csekély menyniységű, fürdőfolyadék, literenként körülbelül 0.5 g nátriumszulfátot keverünk. Lényeges továbbá, hogy a fürdőt gyengén savanyítjuk és hogy igen tömör elektró- 60 dákat, vagyis nem öntött ólomból, hanem hengerelt ólomból készülteket alkalmazunk. Az eljárást következőkép foganatosítjuk: 65 Krómsav, illetőleg krómsavas sók vizes oldatához, mely sók olvasztatlan állapotban lehetnek, amint azok DAB5 elnevezés alatt forgalomban vannak, a fürdőfolyadék literjére számítva körülbelül 0.5 g 70 nátriumszulfátot adunk. Anódanyagul hengerelt ólomból álló lemezeket választunk, mely ólom magasabb savtartalom mellett ellenállóbbnak mutatkozott, mint az öntött ólom. 75 A fürdőt 35—40 C°-ra hevítjük, mely hőfokot elektromos fürdőmelegítő által állandóan fenntartjuk.
