97597. lajstromszámú szabadalom • Automatikus folyadéktöltő állomás

Megjelent 1929. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI jMfflffi SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97597. SZÁM. — XVHI/d. OSZTÁLY. Automatikus folyadéktöltő állomás. Nemes Zoltán oki. gépészmérnök Budapest. Bejelentés napja 1926. évi november hó 2-ika. A szabadalom lényege: az utcai benzin­töltő állomásoknak automatikussá tétele, vagyis annak a kezelőszemélynek kiküszö­bölése, aki a mostani benzintöltő állomá-5 soknál a benzin kiadását és a pénz átvéte­lét végzi. Ezt a szerkezet azzal éri el, hogy megfelelő ércpénzdarab bedobása ellenében — és csakis ebben az esetben — a benzint vásárló maga végezheti a benzin szivattyú­it) zását. A szerkezet működése a következő: az ércpénz (pl. törvényes ércpénz vagy (erre a célra készült érme) egy kétkarú mér­legre (0) esik (1. ábra), amelynek egyik 15 karját a (K) mérlegzár fogva tartja, úgy­hogy a leeső pénz dinamikai hatása alatt a mérleg nem mozdulhat el. A pénz le­esése után meghúzzuk a (KI) fogantyút, mire a mérleg felszabadul s ha az előírt-20 nál könnyebb, vagy súlyosabb fémdarab van> a mérlegen, felbillen s azt lecsúsz­tatja magáról; nyugalmi helyzetben csak az előírt érme bedobása esetén marad. Hogy a mérleg szabad mozgását ne gá-25 tolja, a mérlegzárt kihúzott helyzetében! rögzítjük oly módon, hogy az (I) tokban lévő rúgó hatása alatt a (G) rúd bele­nyomul a mérlegzár egy vájatába. Ugyan­ekkor a (G) rúd másik végén lévő (Q) 30 tengelykapcsoló kikapcsolódik az (E) fogas­kerékkel szilárdan összekötött másik fél­kapcsolóból ;s így az (E) fogaskerék for­gását lehetővé teszi. Maga a (G) rúd csak hosszirányú mozgást végezhet, mert egy 35 darabja négyszögletes s vezetéke nem en­gedi meg elfordulását. A (K) mérlegzár kihúzása után az (A) hajtókart elkezdjük forgatni (2. ábra). Ez­zel közvetlenül hajtjuk a (B) fogaskereket, közvetve pedig a (B) kerék útján a (Cl) 40 és (E) fogaskerekeket. Az (E) kerék ma­gával viszi az (F) áramfejlesztőt, amely egy állandó mágnes mezejében forog s amelyben- így áram indukálódik; a (Cl) kerék pedig a vele szilárdan összefüggő 45. (C2) tengelykapcsoló-féllel együtt lazán forog az (M) tengelyen. Ugyanerre az (M) tengelyre van ékelve a tengelykapcsoló másik fele (N), továbbá a (D) fogaskerék, amely a szivattyú egyik fogaskereke; aten- 50 gely végéhez az (L) elektromágnes horgo­nya van erősítve. A fejlesztett áramot átvezetjük az (L) elektromágnesbe (4. ábra); az áramkör az (O) mérlegen- keresztül záródik, ha a mér- 55 legen pénz van. (Az áramot a mérleg len­gési tengelye mellett vezetjük be és vezet­jük el; a vezeték azon a helyen, ahova a pénz esik, meg van szakítva s csak a pénz állítja helyre az összeköttetést.) Az 60' áram hatása alatt a mágnes magába rántja az (M) tengelyt, az (N) tengelykapcsolófél kapcsolódik a (C2) féllel (1. ábra) s így a (Cl) fogaskerék és az (M) tengely között szilárd kapcsolatot hoz létre; ennek követ- 65 keztében a (B) útján forgásban lévő (Cl) kerék hajtani kezdi az (M) tengelyt és az erre ékelt (D) szivattyúkereket. Az (M) tengely az egyenes vezetékben mozgó (P) kart is magával viszi, ennek a mérlegnél 70' levő része rácsúszik a mérlegre s a pénzt a mérlegen lévő nyílásba söpri, ahonnan, az egy tartályba esik; az áramkör zárását a (P) kar vége biztosítja. A szivattyúzás tehát megindul. A ben- 75 zin az (R) csövön át az (S) tartályba ömr lik (2. ábra) s emeli a (T) úszót; amint az úszó bizonyos magasságot elért, a (V)

Next

/
Thumbnails
Contents