97592. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet járművek légabroncs-sérüléseiből származó balesetek elhárításárta

Megjelent 1929. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97593. SZÁM. — XXa/2. OSZTÁLY. Szerkezet járművek légabroncs-sérüléseiből származó balesetek elhárítására. Lénárd Andor tisztviselő Budapest. Bejelentés napja 1927. évi szeptember hó 6-ika. A légabroncsokkal ellátott járműveknél (gépkocsiknál, repülőgépeknél) a légabroncs sérülése, melynek következtében a légabroncs teljesen kifúvódhatik, a leg-5 súlyosabb baleseteket vonhatja maga után amiatt, hogy a kifúvódott, lelapult légabroncs tudvalevőleg jóval (15, esetleg 20 em.-rel) kisebb átmérőjűvé válik. A megsérült légabroncsnál tehát a jármű egyenlő súlyi helyzete megváltozik, minek folytán a járművek úgynevezett tarolása következik be és a jármű kedvezőtlen állapota oly mérveket ölthet, hogy a jármű vezetője többé nem ura a kormánykerék-15 nek, maga a jármű pedig például árokba fordulhat vagy teljesen felfordulhat. Eddigelé alkalmaztak már egymás melletti kettős légabroncsokat, amikor is az egyik légabroncs megsérülésekor a köz-20 vetlenül mellette lévő légabroncs biztosítja azt, hogy a futófelületnek a tengelytől való távolsága ezen a helyen megmaradjon, vagyis, hogy az egyensúlyi helyzetnek az említett átmérőrövidülés foly-25 tán beálló veszélyes megváltozása be ne következzék. Ez a megoldás azonban aránylag igen költséges, mert megkétszerezi az amúgyis költséges légabroncsok használatával járó beszerzési és fentar-30 tási költségeket. Azonkívül a kettős légabroncsok kevéssé tetszetősek, a kanyarodást megnehezítik és végül a belső légabroncsok állandóan együttjárnak a külsőkkel a talajon és így nemcsak hasonló 35 kopásnak vannak alávetve, hanem pl. az úton keresztbenfekvő éles, hosszabb tárgy egyidejűleg mindkét légabroncs megsérülését okozhatja, amikor is az egyensúlyi helyzet a kettős légabroncs alkalmazása 40 ellenére is felbomlik. A kettős pneumatikok eddigelé csak a hátsó kerekekkel kapcsolatban nagyobb gépkocsiknál (teherautomobiloknál és autóbuszoknál) nyertek alkalmazást, de az aránylag nagy költség miatt és a tetszetőség hiánya folytán 45 a sokkalta nagyobb számban forgalomban lévő rendes gépkocsiknál nem tudtak elterjedni és így a szóbanforgó balesetek túlnyomó része elháríthatatlan maradt, Ezzel szemben a találmány szerint az 50 említett átmérőrövidülés következményeit lényegesen egyszerűbb és olcsóbb, tehát az általános használatra alkalmas módon előzzük meg. Ezt a találmány szerint lényegében véve a jármű légabroncsai mel- 55 lett elrendezett oly segéd- vagy mankófelület révén érjük el, melynek a hozzátartozó légabrones tengelyétől való távolsága kisebb, mint a felfújt légabroncs külső sugara, de nagyobb, mint a sérülés 60 folytán összelapult légabroncs sugara. Emellett az említett távolságot akként szabhatjuk meg, hogy a mankófelület menet közben csak egy-két cm.-rel álljon a talaj felett, úgyhogy légabroncsdefektus 65 esetén a mankófelület nyomban felfekszik a talajra és legalább is a jármű megállításáig, mely most nyugodtan foganatosítható, gyakorlatilag véve átveszi a rendes légabroncs szerepét, ekkor a szóbanforgó 70 átmérőrövidülés az eddigi 15—20 cm. helyett például csak 2—3 cm., úgyhogy a jármű egyensúlyi helyzete számbavehető mértékben nem változik meg. A mankófelületnek ezt a szerepét a leg- 75 több esetre csak addig kell betöltenie, amíg a jármű vezetője a defektust észrevevén, a járművet meg nem állítja, ill. le nem fékezi, mire a légabroncs kicserélhető vagy esetleg javítható, tehát csak 80