97590. lajstromszámú szabadalom • Szöghezhető tábla

Megjelent 1929. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97590. SZÁM. — XVII/c. OSZTÁLY. Szögezhető tégla. Van der líragt Vilmos János építész Velsen. Bejelentés napja 1928. évi március hó 13-ika. Holland elsőbbsége 1927. évi március hó 15-ike. Tárgyaknak, pl. faléceknek, elektromos vezetékeknek stb. téglafalak előre megállapított helyein való megerősítése céljából javasolták már a keresztmetszetben fecskej farkalakú fatuskóknak, ú. n. faékeknek a rögzítési helyekbe való falazását. Ámbár ez a módszer önmagában jó, mégis azt a hátrányt tünteti fel, hogy kivitele oly figyelmet igényel, melyet a munkástól nem ) lehet mindig várni, különösen akkor nem, ha akkordban dolgozik. Az ácsok és elektrotechnikusok ekkor azt nehezményezik, hogyatuskók nincsenek szilárdan rögzítve, vagy nem a kellő helyen vannak befalazva, i ami munkájukat, természetesen, megnehezíti és megdrágítja. Javasolták ugyan már ezeknek a hátrányoknak azáltal való kiküszöbölését is, hogy már eleve fatuskókkal ellátott téglákat falaztak be a kellő helyen, azonban az eddigi megoldások, melyeknél a fatuskó a tégla hosszú vagy rövid oldalán van elhelyezve, nem alkalmasak minden célra, úgyhogy különböző helyeken különböző kiképzésű téglákat kellett használni, de még ekkor sem alkalmazhatók ezek a téglák minden körülmények között. A találmány ezeknek a hátrányoknak kiküszöbölését célozza és lényege abban van, hogy az új tégla a normális tégla kétszeres magasságával és fél hosszúságával bír. Minthogy az efajta téglák magassági mérete rendesen a szélességi méretnek felét és a hosszúsági méret a szélességi méret kétszeresét teszi ki, a találmány szerinti tégla rendesen oly hasáb alakját tűnteti fel, melynek egy vagy több oldalfalába fából vagy más szegezhető, szerkezeti anyagból készült tuskó, önmagában ismert módon, úgy van behelyezve, hogy a tuskót 40 a tégla üregébe helyezik és az utóbbit azután képlékeny anyaggal töltik ki. A mellékelt rajz példaképen; oly falrészletet szemléltet, melynek különböző helyein különböző fekvésű, ilyfajta «szegez- 45 hető» téglák vannak befalazva. A rajz további magyarázatra nem szorul és mutatja, hogy az új tégla különféle célokra alkalmazható anélkül, hogy a fal téglakötése változást szenvedne. A rajzból az is ki tű- 50 nik, hogy a tuskó is oly magas, mint egy normális tégla magassági méretének kétszerese úgy, hogy szegezésnél nem hasad olyan könnyen és kevésbbé vagyunk kitéve annak a veszélynek, hogy szög beverésé- 55 nél vagy csavar beeresztésénél éppen két tuskó közötti hézagra találjunk. A tuskó alakja ennél a megoldásnál is sókféle lehet. A rajz keresztmetszetben' fecskefarkalakú tuskót szemléltet. Ily alak- 60 nál, természetesen, tekintettel kell lennünk arra, hogy a pl. fából készült tuskó ne eshessen ki a téglából, ha száradásnál lényegesen nagyobb mértékben zsugorodik, mint maga a tégla. 65 Szabadalmi igény. Tégla, fából vagy más szegezhető anyagból készült, egy vagy több beágyazott tuskóval, melyet az jellemez, hogy hosszmérete a normális tégla hosszmé- 70 retének fele és magassági mérete a normális tégla magassági méretének kétszerese. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.