97542. lajstromszámú szabadalom • Szifonfej
Megjelent 1929. évi augusztus hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jffilBC SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97542. SZÁM. — XVIH/d. OSZTÁLY. Szifónfej. Dénes László ny. fővárosi tanár Budapest. A bejelentés napja 1928. évi junius hó 5-ike. A találmány a gyakorlatban eddig majdnem kizárólagosan használt és bevált szifónfejeknek oly kiképzése, melynek segélyével a szifónfejet az eddigi 5 nyakcsavar helyett önmagában ismert drótkengyelzárral erősítjük a palackhoz, de olyképpen, hogy a szifónfej még a kengyelnek nyílása után is a palackon rajta marad, arról el nem távolítható és így el 10 nem idegeníthető. A kengyelzárnak nyitása után a szifónfej a palackról leforgatható, úgyhogy ekkor úgy a palack, mint a szifónfej is könnyen tisztítható. A találmány lényege abban áll, hogy a 15 szifónfej egyik oldalán füllel van ellátva, melyen a tartógyűrűjével a palacknyaknak karimája alatt vagy annak egy hornyában megerősített kengyelzárnak akasztója forgathatóan, de le nem vehetően át 20 van dugva, a szifónfejnek másik oldalán pedig a kengyelzár leszorító karjának beakasztására kampó van alkalmazva. A csatolt rajz a találmánynak példakénti kiviteli alakját az 25 1. ábrán elölnézetben, és a 2. ábrán oldalnézetben zárt kengyelzárral, vagyis a palackra rászorított szifónfejjel tünteti fel. A 3. ábra a szifónfejet oldalnézetben mu-30 tatja nyitott kengyelzárral. Az (1) szifónfej a gyakorlatban eddig majdnem kizárólag bevált szifónfej jel teljesen azonos szerkezetű és ettől legfeljebb csak abban tér el, hogy a (2) palack felső 35 (3) karimáját körülfogó alsó (4) része — mivel nyakcsavarra nincs szükség — sokkal rövidebb mint az eddigi szifónfejeknél, sőt esetleg egészen el is hagyható. A szifónfejnek megerősítésére drótkengyel szolgál, mely (5) tartógyűrűjével a 40" palacknak (3) karimájára, illetőleg ennek egy hornyában a palackra van erősítve. A találmány szerint az (1) szifónfejre az egyik oldalon a (6) fül van alkalmazva, melynek furatán a drótkengyelnek (7) tar- 45 tója megy át, úgyhogy a szifónfej a 3. ábrán látható módon kilengethető, a (7) tartóról azonban le nem vehető és így a drótkengyellel állandóan kapcsolatban marad. A szifónfejnek másik oldalán, vagyis 50 a (6) füllel átlós irányban átellenben a (8) kampó van alkalmazva, melybe a szifónfejnek a palackra való rászorítása céljából a kengyelzárnak (9) karját akasztjuk be. Ha ezen beakasztás után a kengyel- 55 zárnak (10) fogantyúját az 1. és 2. ábrán látható helyzetbe lenyomjuk, akkor a szifónfej a palackon rögzítve van. A kengyelzárnak zárásánál a palacknyak (3) karimája alá szoruló (11) és (12) 60 nyúlványok részére a karima alatt kivá gások lehetnek kiképezve, melyekbe a (11, 12) nyúlványok behatolnak, ami által a kengyelzárnak a palacknyakon való szilárd tartása még jobban biztosítva van. 65 Az ezen mélyedésekben fekvő (11, 12) nyúlványok a kengyelzárnak és szifónfejnek a forgatását a palackon is megakadályozzák. A külön darabot képező (14) üvegnyomó- 70 cső, melynek felső végében a szelepfészek van ismert módon kiképezve a szokásos módon a (15) gumitárcsa közbehelyezésével van a szifónfej és a palack teteje között lefogva. A szifónfejnek (4) pereme - a 75 (15) gumigyűrűt oldalról eltakarja. A palacknak tisztítása vagy esetleg á