97477. lajstromszámú szabadalom • Falszerkezet
. Megjelent 1929. évi augusztus hó 28 3-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 97477. SZÁM. — Vm/a. OSZTÁLY. Falszerkezet. Kleinfeldt Edward Hermán gyáros New-York. A bejelentés napja 1928. évi március hó 29-ike. É. A. E. Á. elsőbbsége 1927. évi március hó 30-ika. Jelen találmány falszerkezetekre és különösen a fal felépítésére szolgáló építőkövekre, vagy elemekre vonatkozik. A találmány egyik főcélja légtereknek 5 a fal belsejében való képzése, melyek azt hő, hideg és nedvesség ellen szigetelik és ott, ahol kívánatos, olyan üregnek a falban való létesítése, mely hőnek az egész épületen át való vezetésére vezetékül szol-0 gál. A találmány további célja az építőkövek olyan kiképzése, amely a kövek belső-és külső felületeinek egy síkban való kellő elhelyezkedését biztosítja, a falat felrakó 5 munkások ügyességétől függetlenül. További célja a találmánynak olyan falszerkezet létesítése, melynek építőkövei kellően felveszik és elhelyezhetővé teszik a kötőanyagot, amellett, hogy az a fal 0 külső felületén láthatatlan marad. A találmány szerinti építőkövek aránylag igen egyszerűek; úgy előállításuk, mint falaknak belőlük való felépítése gazdaságos. 5 A csatolt rajzokon a találmány tárgyának egy példaképeni kiviteli alakját tüntettük fel. Sem a rajzok, sem az itt következő leírás nem korlátozzák a találmányt a feltüntetett kiviteli alakra az igénypon-0 tok terjedelmének korlátozása gyanánt és természetes, hogy a feltüntetett kiviteli alakon olyan változtatásokat és módosításokat eszközölhetünk, ha ilyeneket szükségesnek találunk, melyek az igények ter-5 jedelmén belül esnek. Az 1. ábra a találmány szerinti falszerkezet egy részletének távlati rajza. A 2. ábra a fal függélyes keresztmetszete. A 3. ábra egy építőkő, vagy építőelem 0 távlati rajza alulról nézve. A 4. ábra a fal egy részének felülnézete. Az 5. ábra a 4. ábra 5—5 vonala szerint vett függélyes hosszmetszet. A 6. ábra hasonló metszet a 4. ábra 6—6 vonala szerint. 45 Az ábrákon (10) jelzi a közbenső építőköveket, (11) pedig a sarokköveket, melyek általában azonos jellegzetességűek. A (10) köveket két oldalirányban széttolt (12 ( és (13) rész képezi, melyeket a velük 50 egydarabból készült (14) bordák kapcsolnak össze. A két oldalrész közt lévő köz és az egyik borda az építőkő egyik végén a (15) függélyes hornyot képezi. Az építőkő másik vége a függélyes (16) nyelvvel 55 van ellátva, olyképen, hogy az egyik építőkő (16) nyelve a szomszédos kő (15) hornyába illik. A (16) nyelvek lemetszett (17) sarkokkal vannak ellátva, melyek megkönnyítik a nyelvnek a (15) hasítékba 60 való kapaszkodását. A (12) és (13) részek azonos alakúak és felső részükön a hoszszában elnyúló (18) vájattal vannak ellátva, míg alsó felületükön a (19) borda függ, melynek mélysége kisebb, mint a 65 (18) vájaté. Az egyik építőkősor (19) bordái a következő alatta lévő sor (18) vájataiba illenek. A (19) bordák alsó (20) élei szintén lemetszettek, miáltal azok szélessége alsó szabad végük felé fokozatosan 70 csökken, ami a bordáknak a vájatokba való kapcsolódását megkönnyíti. A (19) bordák felső része azonban általában éppen olyan széles, mint a (20) vájatok, miáltal a vájatokba pontosan beillő bordák 75 biztosítják az egyik építőkősor oldalfelületeinek a szomszédos alsó és felső sor felületeivel való egysíkúságát. A (21) kötőanyagot a (18) vájatokba helyezzük, mikor is a fölösleg a vájatok két 80
