97455. lajstromszámú szabadalom • Száraz szilárd egyenirányító amely különböző anyagok rétegeiből áll

Megjelent 1939. évi augusztus hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97455. SZÁM. — VII g. OSZTÁLY. Száraz szilárd egyenirányító, mely különböző anyagok rétegeiből áll. Patent-Treuhand-Gesellschaft für elektrischen Gltihlampen m. í). H. Berlin. A bejelentés napja 1928. évi junius hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1927. évi julius hó 2-ika. Azt találtuk, hogy száraz szilárd egyenirányítóknál, melyek különböző anyagoknak több rétegéből állnak, az áram egyenirányítása különösen jó hatásfokkal tör-5 ténik, ha ezen rétegek közül egyet vagy többet a réznek telítetlen halogénvegyületeiből vagy ilyenek keverékeiből, különösen rézjodürből (CuJ) készítjük. Annak oka, hogy ezen rézvegyületek az említett 10 célra különösen alkalmasak, talán abban rejlik, hogy azok elektromos vezetőképességük tekintetében különleges helyzetet foglalnak el. Ezen vegyületek ugyanis az áramot fémek módjára vezetik, vagyis elek-15 tronvezetők, de mindamellett kifejezetten heteropoláris sószerű vezetőket képeznek (lásd E. Friedrich és W. Meyer «Zeitschrift für Elektrochemie, 32, 1926., 566.). A réz ismert oxidikus vegyületeivel szemben a te-20 lítetlen halogénvegyületeknek sokkal nagyobb a vezetőképességük, ami által azok száraz egyenirányítók előállítására különösen előnyösek. Ilyen egyenirányítókat rézjodür alkalma-25 zása mellett pl. úgy állíthatunk elő, hogy az áram bevezetésére szolgáló vörösrézlemezre rézjodürből való lemezt fektetünk, erre valamely alkalmas vegyületet, pl. valamely oxidot, szulfidot vagy másfélét he-30 lyezünk és az egészet egy második fémlemezzel fedjük le, mely az áram elvezetésére szolgál. Az utóbb említett két lemezt vagy réteget célszerűen egyetlen testté egyesítjük, amennyiben a vegyületet az 85 áramot vezető lemezen állítjuk elő, így pl. ezüstből, ólomból vagy effélékből álló lemezt ezüstjodid- (AgJ) vagy ólomjodidréteggel (PbJ2

) vonunk be. Ezen, az ezüst- vagy ólomlemezen előállított jódvegyületeknek elektrolitos vezetőképessé- íö gük van, ahol is eldöntetlen maradhat, hogy a jelem esetben ezen elektrolitos vezetőképességnek van-e valamilyen jelentősége, vagy pedig a réteg kizárólag szigetelő szerepét játssza-e. Hasonlóképen a rézjodür- 15 lemezt is már előállításánál egy testté egyesíthetjük az áram vezetésére szolgáló vörösrézlemezzel. Ha egy ilyen lemezes elrendezésnél, mely a fentiekben leírt módon pl. vörösrézből készült áramvezető le- 50 mezből, egy erre következő rézjodürlemezből vagy rézjodürrétegből és egy ezen fekvő jódozott ezüst- vagy ólomlemezből áll, a vörösréz és ezzel együtt a rézjodür a pozitív elektródát a jódozott ezüst- vagy ólom- 55 lemez pedig a nagativ elektródát képezi, akkor az elrendezés ellenállása rendkívül sokkal kisebb, mint az ellenkező esetben, amikor a vörösréz, tehát vele együtt a rézjodür a negatív, a jódozott ezüst- vagy 60 ólomlemez pedig a pozitív elektróda. Már kis feszültségeknél is az egyik irányban százszor oly nagy ellenállást figyelhetünk meg, mint a másikban és ennek megfelelően az új lemezes elrendezés váltakozó 65 áram rákapcsolásánál kitűnő egyenirányító hatást mutat. Könnyen beigazolható, hogy az egyenirányítás a rézjodür és az elektrolitosan vezető vegyülettel bevont fém, pl. ezüst 70 vagy ólom között megy végbe, míg a vörösréz és a rézjodür között az áramátmenet mindkét irányban egyenlő. Ebben a tekintetben lényeges különbség van tehát a találmány szerinti egyenirányító és az ismert 75 rézoxidulos egyenirányító között. Utóbbi-