97447. lajstromszámú szabadalom • Trieur belülről táplált forgó fajtázódobbal
hogy egyidejűleg a trieurdobnalc is sebes forgást adunk, az egyes, a trieur falában kiképzett fajtázósejtek gyors cikk-cakkmozgásban osonnak tova a gabonahalmaz 5 alatt, mely, noha a dobfal ide-oda mozgásban van, mindig egyirányú, lassú folyásban áramlik keresztül a fajtázódobon. A trieurfalnak tengelyirányban ide-odamenő relatív mozgása azzal a rendkívül 10 előnyös hatással jár, hogy a gabonahalmaz egyes szemei többszörösen érintkezésbe jutnak ugyanazokkal a sejtsorokkal s így a trieurfalnak épp ez a viszonylagos mozgása a gabonahalmazhoz képest an-15 nak a lehetőségét, hogy a fajtázandó magvak valamely fajtázósejtbe belefeküdjenek, megsokszorozza. Más szóval: Minden egyes rázáskor az egyes magvaknak több, rendszerint 2—3 sejtsorba való befekvésre 20 kínálkozik alkalom. Azzal, hogy a fajtázandó magvaknak nagyobb lehetőséget nyújtunk a trieurfal valamely fajtázósejtjébe való befekvésre, lehetővé válik a trieurhenger hosszát az ismert trieurhen-25 gerekéhez képest lényegesen megrövidíteni anélkül, hogy a fajtázó hatást bármiképen is befolyásolnék. A dobfal tengelyirányú, a szemhalmazhoz viszonyított, relatívmozgásának egy 30 további előnye annak a lehetőségében áll, hogy teljesen mellőzni lehet a külön leszedőket. Mert a találmányi gondolat alkalmazása mellett a szemhalmaz maga hat leszedőként. A trieur fajtázósejtjeibe jutó 35 jó szemek, minthogy hosszúkás alakjuk miatt a sejtekből kinyúlnak, a dob ide-oda mozgása alatt nekiütődnek a gabonahalmaz szemeinek, mely halmaz a trieurfal ide-oda mozgásában nem vagy csak töké-40 letlenül vesz részt s ennek következtében megint kivetődnek. A gabonahalmaz leszedő hatása az ismert, szilárd helyzetű leszedőkével szemben a,zzal tűnik ki, hogy a szemek megsérülését teljesen kizárja. 45 De a találmányi gondolat alkalmazása mellett a fajtázósejtek betömődése sem jöhet létre. Különösen fontos azonban, hogy a jó szemek kivetése a fajtázósejtekből a találmány szerinti megoldásban közvetle-50 nül azután, hogy a fajtázósejtekbe belefekiidtek, következik be, mert hiszen a gabonahalmaz leszedő hatása (helyesebben kiszedő hatása) a trieurdob alsó részének egész felületén érvényesül. A jó sze-55 meknek a fajtázósejtekből való azonnali eltávolításával azt érjük el, hogy a fajtázósejteket még egy bizonyos időre sem vonjuk el tulajdonképeni feladatuktól, t. i. a gömbölyű magvak és a szemtöredékek felvételétől. Máskép áll azonban a dolog 60 az eddig szokásosan használt, lécalakú leszedőkkel. Ahol ezeket alkalmazzák, ott a jó szemek mindaddig benne maradnak a sejtekben, amíg a leszedő magasságába nem érnek. Addig tehát a fajtázandó mag- 65 vaknak lehetetlenség volt a jó szemektől elfoglalt sejtekbe belefeküdni. A gabonahalmaznak magának leszedőkóni való alkalmazásával tehát nemcsak a berendezés olcsóbbodása és a szemsérülések kizárása 70 jár együtt, hanem az is, hogy a trieur teljesítőképességét is fokozza és a trieurfal további csökkentésére nyújt lehetőséget. Végül -a rázómozgás a gabonahalmaz és a trieurfal közötti tapadás csökkenését 75 eredményezi. Ezzel azt érjük el, hogy a gabonahalmaz széle nincs úgy, mint az ismert trieurökben, tartós ingadozásnak alávetve, hanem úgyszólván állandó marad. Ennek CLZ CL következménye, hogy a 80 kiesés határa is állandó és a fajtázás, tehát a gabonatisztítás pontosságát lényegesen megnöveli. Ha az előbb említett előnyök mindegyike a trieurfal gyors, tengelyirány- 85 ban ide-oda menő rázómozgásának a következménjT e is és magában véve a kerületi sebességtől független, mégis, ha a nagy rázósebességet lassan futó trieurön alkalmaznák, ez oly hátrányokat vonna 90 maga után, hogy az előbb felsorolt előnyök jelentéktelenekké válnának. Mert, amint fentebb már kifejtettük, a rázómozgás azokat a súrlódási erőket, amelyek segélyével lassan futó trieurökben az elkülönített gyommagvak a magfel- 95 fogó vályú fölé emeltetnek, megszünteti. Ha tehát a súrlódási erők helyébe nem állítunk valami egyebet, a rázásnak az lesz a következménye, hogy az elkülönített magvak idő előtt esnek ki s ezzel 100 megszűnik a fajtázó hatás vagy legalább is erősen korlátolttá válik. A rázómozgással megszüntetett súrlódási erőket azonban teljesen pótolja a centrifugális erő, rneljf a találmány szerinti, nagy fordulat- 105 számú trieurdobon fellép. A találmány szerinti trieurdob fordulatszámát úgy kell megválasztani, hogy a centrifugális erő egymaga, vagy legfeljebb a súrlódástól csekély mértékben támogatva, az el- 110 különített magvakat mindaddig a sejtekben tartsa, amíg a magfelfogó vályú fölé nem kerülnek. Csak ekkor lesz a nehézségi erő hatása akkora, hogy a centrifugális erőt legyőzi és a magvakat a vá- 115 lyúba juttatja, A trieurdob nagy fordulatszáma, mely-