97409. lajstromszámú szabadalom • Kaucsuk mártómasszák és eljárás ezek készítésére

Megjelent 1929. évi augusztus lió 15-éii. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97409. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Kauesukmártómasszák és eljárás ezek készítésére. Dr. Dorogi István, dr. Dorogi Lajos mérnökök és dr. Dorogi és Társa gummigyár r.-t., Budapest-Albertfalva. A bejelentés napja 1927. évi március hó 9-ike. Mártott áruk, mint keztyűk és kentáruk, mint vízmentes szövetek gyártásánál álta­lában a masztikált nyerskaucsukból oldó­szerrel létesített, kb. 4—8% kaucsuktar-5 talmú ismeretes kaucsukoldatokat használ­ták. Ezen oldatoknak hátránya az elkerül­hetetlen oldószerveszteségekben állott, me­lyek még jó visszanyerő berendezések ese­tén is a kész termék súlyának többszörösét 10 tették ki. Emellett a masztikálás igen nagy munkateljesítményt igényelt. Az utolsó évtizedben már többször meg­kísérelték, — különösen; természetes latex­nek vagy latexkoncentrátumoknak közvet-15 len alkalmazása mellett — hogy a fentjel­zett áruk előállításánál vizes kaucsukdis­perziókat használjanak. Általában azonban nem sikerült olyan vizes kaucsukdisper­siókat előállítani, melyek különösen a már-20 tást lehetővé tették volna, még pedig főleg azért, mert egyrészt a vizes dispersiók túl­ságosan folyékonyak voltak, úgyhogy nem tapadtak kellő rétegvastagságban a mártó­formára és másrészt mert rendszerint a 25 mártóformáii visszamaradt kaucsukréteg a vulkanizálás előtt nem bír kellő ragadó­képességgel. Némely ilyen vizes dispersió további hátránya abban állt, hogy nem bírta el a pl. kentáruk gyártásánál rend-30 szerint szükséges, finom elosztású festő-és töltőanyagokkal való keverést, mert ilyenkor koagulált. A jelen találmány a vizes dispersiók és a kaucsukoldatok előnyeinek egyesítését 35 fentemlített hátrányaik kiküszöbölése mellett célozza, és azon megfigyelésen alap­szik, hogy kaucsuknak és egy oldószerének védőkolloidokat és vagy konzerválószere­ket, mint ammóniákot tartalmazó vízzel képezett és vízzel hígítható olyan disper- 40 siója, melyben az oldószer mennyisége a kaucsuk súlyának 15Qo/o-ánál, célszerűen 50°/o-ánál kevesebb, egyrészt akkora visz­kozitással bír, hogy a belémártott formá­kon a mártott áruk létesítésére elegendő 45 vastag rétegben marad vissza és másrészt a száradáskor olyan hártyákat képez, me­lyek a vulkanizálatlan mártott cikkel szem­ben támasztott követelményeknek (raga­dósság, nyujthatóság stb.) eleget tesznek. 50 Kaucsuk helyett balata, gutapercha, re­generátok stb. is tekintetbe jönnek, melyek egymagukban, vagy többnyire kaucsukkal együttesen alkalmaztatnak. A találmány szerinti dispersió elbírja 55 azon finoman elosztott töltő- és színező­anyagoknak, valamint kénnek, acceleráto­roknak stb. bekeverését is, melyek pl. kent­áruk gyártása céljából a kenőmasszába ke­verendők. 60 A találmány kiterjed az ilyen dispersiók előállítási eljárásaira is. A következőkben néhány kiviteli példát közlünk: 1. példa: 1 kg nyers kaucsukból és 7 kg benzinből masztikálással, ismert módon, 65 8 kg mártóoldatot készítünk. Ezen mártó­oldatot 5 kg vízzel, védőkolloid hozzáadása után magában véve ismert dispergáló ké­szülékekben dispergáljuk s ezután a dis­persióből a benzin egy részét, pl. 5 kg-ot, 70 hőhatással, célszerűen részleges vacuum­ban kiűzünk. A kiűzés célszerűen a disper­sióba részlegesen bemerülő forgódobok fe­lületén, pl. az ismert Revertex-eljárás módjára foganatosítható. Az oldószer rész- 75 leges kiűzése közben természetesen víz is távozik, úgyhogy a besűrített dispersió pl. 1 kg kaucsukot, 2 kg benzint és 4—4.5 kg

Next

/
Thumbnails
Contents