97408. lajstromszámú szabadalom • Kaucsuk mártómasszák és eljárások ezek készítésére
Megjelent 1929. évi augusztus hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91408. SZÁM. — vni/i. OSZTÁLY. Javítások kőpályaépítő eljáráson. Balogh Kálmán mérnök Budapest. A bejelentés napja 1926. évi augusztus hó 21-ike. Ennek a találmánynak tárgya olyan cementmakadámkőpályák építő eljárásainak javításaira vonatkozik, amelynek cementragasztójú kötőanyaggal való kitöl-5 tése tömörítő hengerlés közben történik. Az egyik javítás abban áll, hogy az egy nap (fél nap, vagy célszerűségből választott más egységnyi munkaidő) alatt meg* szakítás nélkül előállított pályaszakasz 10 végére legalább is a hengerlő gép tengelytávjának hosszával egyező hosszúságú homokpárnát terítünk. A kőpálya készítése ugyanis a célszerűség által megszabott, bizonyos hosszúságii 15 munkaszakaszokban történik, hogy egyegy megszakítatlan munkaidőszakban egyegy munkába vett pályaszakaszt be is fejezhessünk. Egy-egy munkába vett pályaszakasz elkészítése általában fél- vagy 20 negyednapnyi munkaidő alatt fejezendő be. A gőzhengerek célszerűen egy hátulsó, jobban terhelt, nagyobb átmérőjű kerékpárból (hajtott hengerpárból) és egy 25 elülső, kevésbbé terhelt, kisebb átmérőjű kormányhengerpárból (simító hengerből) állanak. A két henger-, illetőleg kerékpár tengelytávolsága rendesen 3—3.5 méter. A kavicsréteg igazi tömörítését a hátsó 30 (hajtott) kerékpár végzi ugyan, de az elülső (simító-) henger fejezi be. A munka csakis úgy lesz jó, ha a pálya minden felületrészén mindkét hengerpár végigvonul. 35 Hogy tehát a simítóhenger a munkában levő pályaszakasz záróvonaláig végiggördülhessen, a hátsó kerékpárnak a munkába még nem vett következő pályaszakaszra ki kell hátrálnia, másrészt ami-40 kor új pályaszakaszt veszünk munkába, akkor a simítóhengernek az előzőleg már befejezett pályaszakasz végére kell rámennie, hogy a hátsó kerékpár a már elkészült pályaszakasz záróvonaláig (az új pályaszakasz kezdővonaláig), a csatlako- 45 zásig haladhasson. Ezzel helyzet áll elő, hogy míg egyrészt a simítóhenger a már elkészült pályaszakasznak ép felületét tönkreteheti, sőt a már megkeményedett, de még nem 50 elég szilárd pályaréteget is megronthatja, addig másrészt a kész pályaszakaszhoz csatlakozó, munkába még nem vett pályaszakaszon a hátsó kerékpár a már elterített kavicsréteget egy géphossz,úságnyi 55 (tengelytávnyi) darabon összenyomja és habarcs nélkül tömöríti. Ugyanezen a helyen történik a munka befejeztével a gép átszüneteltetése is, addig, amíg az új pályaszakasz kidolgozására kerülhet a 60 sor. Ha a következő pályaszakasz munkábavétele az előtte csatlakozó pályarész elkészülte után hosszabb idő múlva (másnap vagy még később) történik, akkor az említett hátrányok elhárítására az előző- 65-leg elkészült pályarész végére egy géphosszúságnak (tengelytávnak) megfelelő hosszúságban az egész pályaszélességben néhány centiméter vastagságú homokréteget (védőpárnát) terítünk, azt vízzel 70 átáztatjuk és a csatlakozó új pályaszakasz hengerlése alatt állandóan nedvesen tartjuk. Ide vonul a henger addig, amíg a következő pályaszakaszon történt átszünetelése helyének és illetőleg a habarcsöntés 75 nélkül letömörített egész kavicsrétegnek, valamint a kész pályarész záróvonala mentén, a habarccsal leöntött, de nem tökéletesen tömörített pályarésznek (csákánnyal való) fellazítása és a következő 80