97391. lajstromszámú szabadalom • Fonógép

— 2 — (36) állító karjának szabályozó vezetékéül szolgálnak. A fésűkapu a két (32) oldallemez hátul egymás felé hajlított végei között húzódó függőleges nyílás, amely-5 bői egymás felé közelíthető vízszintes — a rajzon fel nem tüntetett — fésűfogak merednek ki, melyek a (17) szalag tűi által ideszállított kóc felesleges tömegét visszatartják és csupán a sodráshoz szük-10 séges mennyiséget — fésülve — engedi át. A fésűkapu szükség szerint bővíthető vagy szűkíthető a (36) állító karok révén, amelyeknek függőleges forgó csapjai a (32) oldallemezeknek végén (a hátsó szek-15 rényfalat alkotó rész közepén) vannak ágyazva oly módon, hogy a két (32) oldallemez vége a két kapuszárny csuklópántjává van kiképezve. A két (35) szögvas említett (37) íve a kapunyílás szabályozá-20 sának szabatos beállítása érdekében kellő beosztást visel. A mellső (24) állvány (38) tengelyére ékelt (39) dobra egy (40) redőny van felgöngyölítve és felgöngyölített állapotban 25 a dob két oldalán elrendezett egy-egy (41) rúgó által megtartva. A (40) redőny az említett két rúgó ellenében a két (42) fogantyúnál (egyben rögzítő kampónál) fogva, a (39) dobról vízszintes síkban a 30 a (17) szalag tűsora felett a szekrény alján a (27) fenéklemez két vízszintes szegélyén a szükséghez mérten kásebb-nagyobb hosszban kihúzható és a két (42) rözítő kampó (egyben fogantyúival a két (32) 35 oldallemez alján elrendezett (I—V) lyukakba tolt (43) peckekbe akasztható. A (40) redőny az (I) lyukakba tolt (43) peckek által rögzített nyugalmi helyzetében teljesen fedetlenül hagyja a (17) szalag 40 tűsorát és a szekrény fenekét. A tűsor ekkor tehát egész hosszában végzi a kóctömeg bontását (lazítását) és a tűk által kiszedett kócmennyiség szállítását a sodró elemek felé. 45 Mikor azonban a (40) redőnyt a (I) nyugalmi állásából kihúzzuk és a (II—V) helyzetek egyikében rögzítjük, akkor a tűsornak kisebb vagy nagyobb részét elfedve, a kóctömeg bontását csupán a tű-50 sor takaratlan szakaszára korlátozzuk és ezzel a sodró berendezéshez szállított kóctömeg mennyiségét, végeredményben pedig a sodrandó fonal vastagságát is szabályozzuk. 55 Ha a (43) peckeket a (40) redőny (42) kampóiból kihúzzuk, akkor a (41) rúgók a (40) redőnyt a (39) dobra felgöngyölik és a redőny legfeljebb az (I) állásban alkalmazott (43) ütközőkig futhat vissza. Hogy a rendőnynek ez a visszafutása ne 60 történjék hirtelen, a (42) fogantyúknál fogva kézzel ereszthetjük vissza. Gondoskodhatunk azonban a redőnynek ezen fékezéséről úgy is, hogy a (42) kampókba akasztott egy-egy (fel nem tüntetett) gör- 65 gős alátámasztású drótzsinór végére megfelelő ellensúlyt akasztunk. Ha a (40) redőnyt a (II—V) helyzetek valamelyikébe már beállítottuk, akkor semmi szüksége sincs annak, hogy az (1) 70 orsó (2) csúcsa a redőny felett a redőny végén túl mozogjon, mert ha túlmenne, akkor növelnők a kóctömegnek a tűsor által nem érintett részét, vagyis a (2) csúcsnak a (40) redőny végszélén túl 75 való netáni tovább mozgatása a tűsor hatása alól kelleténél mindinkább hosszabb darabot vonna el a kóctömegből, tehát a sodrott fonal vastagsága fokozatosan (csökkennék. Ezt megakadályozandó, a 80 forogva haladó (1) orsó (2) csúcsát mindig pontosan az előre beállított redőny végén kell megállítanunk. Erre a célra szolgál a következőkben ismertetett váltóberendezés: Az (1) orsó- 85 val és (7) tengellyel párhuzamos, már említett tömör (5) tengely baloldali végére erősített (45) cső egész hosszát kitöltő és a (40) redőny (I—V) állásainak megfelelően szintén (I—V) állásokba 90 csúsztatható és (46) pecekkel rögzíthető (47) rúd szabad végére a levehető (48) váltókar az oldható kúpos (44) szeggel van rögzítve. A (7) tengely (49, 50, 51, 52) négy csapágya közül — az (51) kivételével — 95 háromnak (a 49-, 50-, 52-nek) állványa oldalt még egy-egy további (53—55) csapágyat visel, amelyek az (5) tengelyt és a (45) csövet tartják. A (48) karnak az (59) rúgók ellenében való lenyomása (2. és 3. íoo ábra) a hozzáerősített (47) rudat és az utóbbival a (46) rögzítő szeg révén kötött (45) csövet, valamint az (5) tengelyt is kis ívben elfordítja. Hasonló elmozdulás érhető el az (5) tengely szabad végére 105 ékelt (56) fogantyúnak ugyancsak az (59) rúgók ellenében való elfordítása révén is. A (48) kar lenyomott vagy az (56) fogantyú felemelt helyzetében a (47) rúd, (45) cső és (5) tengely, valamint a rájuk 110 ékelt szerelvények — névszerint az (57) váltónyelv, a (6) szíjvilla és az (58) mutató — hosszirányban eltolhatók és a (48) karnak (vagy az (56) fogantyúnak) elengedése pillanatában az (59) rúgók az (57) 115 nyelvet az előtte levő fogazott (60) szög-