97391. lajstromszámú szabadalom • Fonógép

Megjelent 1939. évi szeptember hó 250-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 97391. SZÁM. — XIYa/1. OSZTÁLY. Fonógép. Oláh Gyula géptervező Budapest. A bejelentés napja 1928. évi junius 20-ika. Ennek a találmánynak tárgyát házi ipar céljára is alkalmas, kistípusú oly fonógép alkotja, amely az eddigi szapo­rátlan kézi munkát nagy teljesítményével 5 van hivatva pótolni. A találmánybeli fonógép főrészei a kóc­bontó, a tömörítő, a kiemelő, valamint a sodró és csévélő berendezések, amelyek egymással szerves összefüggésben álla-10 nak. A fonallá feldolgozandó rostos anyag­ból, pl. kenderkócból, megfelelő mennyi­séget az ezen fonógépre jellemző kóctartó orsó csúcsos végére erősítünk és a gép 15 alaplemezén hosszában elrendezve, a gép mozgásba jöttével egyrészt haladó moz­gást végző végnélküli tűs szalaggal, más­részt — az alaplemez közepén végigfutó résből kiemelkedő — tűsor felett haladva, 20 forgó kóctartó orsóval hömpölyögtetve, a kóecsomót fésüljük, továbbá a kifésült és a tűsszalag által továbbított rostszálakat hengerekkel nedvesen tömörítve, majd a tűk közül kiemelve, recés felületű henger-25 pár közé vezetjük, amely a szálakat to­vábbítva, de egyúttal meg is fogva, a sod­rás kiindulási pontjául szolgál, midőn a sodró szárny a reá vezetett szálakat egy­részt fonallá sodorja, másrészt egyidejű 30 nyújtás közben a kész fonalat felcsévéli. A kifésülés mértéke — tehát a fonal erős­sége — a tűs szalag alkalmas redőny ál­tal való részleges letakarásával, valamint egy állítható fésűkapuval szabályozható. 35 Megfelelő áttételű transzmissziós zsinór­korongokkal a hömpölyögtetés gyorsa­sága, a sodrás és a fonalnyujtás mértéke is szabályozható. A fonal szakadását biz­tonsági berendezés hárítja el, továbbá jelző berendezés gondoskodik arról, hogy 40 egyes munkaszakaszok befejeztére, illetve a kócanyag kifogyására figyelmeztessen. A gép indítása, a munkaszakaszokon való atvezérlése, a kóctartó orsónak a kezdeti helyzetbe való gyorsabb visszamozgatása 45 a szükséghez képest automatikusan mű­ködő, vagy kézzel irányítható váltóberen­dezéssel történik. A kócanyag elfogyása esetén a gépet leállítjuk, a kóctartó or­sóra újabb csomót erősítünk fel és helye- 50 zünk el a szekrényben, majd a gépet megindítva, újabb munkafolyamat vehéti kezdetét. Mellékelt rajzon a találmánybeli fonó­gépnek példaképeni foganatosítási alakja 55 látható, ahol az 1. ábra a fonógép felülnézetét mutatja be minden részletében; az la. ábra pedig a kóctartó kétféle me­nettel híró csavarorsójának részletét a 60 többi ábrához képest nagyobbított lépték­ben tünteti fel; a 2. ábra a fonógép hosszanti oldalnézetét szemlélteti a váltókészülék oldaláról nézve; a 65 2a. ábra a 2. ábra 2a—2a síkjával létesí­tett metszet; a 3. ábra az 1. ábra 3—3 tört vonalával jelzett három párhuzamos síkkal képzelt metszetet láttatja, míg a 70 3a. ábra a 3. ábrát kiegészítendő az 1. ábrán jelzett 3a—3a metszetet szemlél­teti; a 4. ábra a fonógépnek előlnézetét tárja elénk a kóetartó orsó felőli oldalról te- 75 kintve, azonban az 1. ábrán 4—4 vonal­lal jelölt sík baloldalára eső, tehát ezen

Next

/
Thumbnails
Contents