97377. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aldehidszulfoxilátok előállítására
Megjelent 1939. évi szeptember hó 250 -án . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97377. SZÁM. — IYH/1. OSZTÁLY. Eljárás aldehidszulfoxilátok előállítására. I. G. Farbenindustrie A.-G. Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1928. évi április hó 4-ike. Németországi elsőbbsége 1927. évi április hó 22-ike. Az aldehidszulfoxilátok előállítása eddig aldehidbiszulflteknek fémekkel való redukciója útján történt, savak hozzáadásával vagy anélkül, vagy pedig elek-5 trolitos redukcióval. Ügy találtuk, hogy aldehidbiszulfitekből egyszerű módon állíthatunk elő aldehidszulfoxilátokat, ha ezeket katalizátorok jelenlétében hidrogénnal, indifferens 10 gázok jelenlétében vagy ilyenek nélkül, redukáljuk, mimellett formaldehidbiszulfit alkalmazása esetében a redukciót vagy legalább 20 atm. nyomás alatt, vagy aktivált katalizátorokkal, vagy mindkét fel-15 tétel betartása mellett foganatosítjuk. Katalizátorok gyanánt különösen alkalmasak a periodusos rendszer 8. csoportjának fémjei, elsősorban nikkel és kobalt, de platina és máseffélék is. Ezek alkal-20 mazhatók magukban, vagy hordozókon elosztva, más fémek jelenlétében vagy enélkül. Aktiváló hozagok gyanánt tekintetbe jöhetnek pl. réz, cink, ezüst, wolfrám, molibdén, króm vagy a legkülön-25 bözőbb csoportok fémjeinek oxidjai vagy szulfidjai. Végrehajtható a reakció indifferens gázok jelenlétében is. Célszerű azt az aldehidbiszulfitok vizes oldataival foganatosítani. Eljárhatunk úgy is, hogy 30 először az aldehid hidroszulfítvegyületét állítjuk elő ismert módon, pl. hidroszulfitnak aldehidoldattal való kezelése útján, melyet azután katalitosan aldehidszulfoxiláttá redukálunk. Adott esetekben sók, pl. 35 nátriumszulfát vagy kalciumklorid, vagy orgános anyagok, pl. alkoholok is jelen lehetnek. Dolgozhatunk alacsony, közönséges vagy magasabb, pl. 60°-os vagy még magasabb hőmérsékleteken is. Ha aktivált katalizátorokkal dolgozunk, a re- 40 akció már közönséges nyomáson is végbemegy. A reakciót azonban nagy nyomások alkalmazása, melyek a reakció sebességét is fokozzák, lényegesen előmozdítja, különösen nem aktivált katalizátorok ese- 45 tében. így pl. egyébként hasonló körülmények között 50 atm. nyomás alatt kb. 10-szer, 150 atm. alkalmazásánál kb. 15— 20-szor akkora termelési hányaddal áll elő a formaldehidszulfoxilát, mint közön- 50 séges nyomás alatt. 300—400 atmoszférás nyomások alatt gyorsan érünk el quaniitatív termelési hányadokat. A katalizátorok, valamint a redukció alatt uralkodó •hőmérséklet alkalmas megválasztása út- 55 ján a termelési hányadok ugyancsak tetemesen javíthatók. A katalizátorok, noha sokszor csakhamar kénlerakódások mutatkoznak, általában hosszabb ideig hatásosak maradnak. 60 A hatástalanná vált katalizátorok a reakciófolyadéktól való különválasztás után egyszerű módon hidrogénnal magasabb hőmérsékleten kezelve regenerálhatok. Katalizátorokat, amelyek egyéb katali- 65 tos redukciók szempontjából különösen aktivak, célszerű alkalmazásuk előtt még oly utókezelésnek alávetni, amelynek az a célja, hogy ezeknek az igen aktiv kontaktusoknak mellékreakciókat előidéző hatá- 70 sait kellőképen háttérbe szorítsák és a kontaktusanyagnak hatásosságát meghosszabbitsák. Ez különböző módon történhetik, pl. elgyengült vagy regenerált kontaktusok hozzákeverésével és esetleg 75 utólagos felhevítéssel, vagy a szokásos módszerekkel előállított katalizátoroknak alkalmas gázokkal, pl. szénsavval, adott
