97374. lajstromszámú szabadalom • Eljárás közlekedő utaknak olvasztott vagy sajtolt üvegtestekben való előállítására

Megjelent 192 9. évi szeptember hó 250 -án . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97374. SZÍM. — XVII/e. OSZTÁLY. Eljárás közlekedő utaknak olvasztott vagy sajtolt üvegtestekben való előállítására. Erber Bernharci wieni mérnök mint Gustav Ganz & Co. wieni cégr jogutódja. Bejelentés napja 1927. évi junius hó 1-je. Ausztriai elsőbbsége 1926. évi junius hó 22-ike. A jelen találmány eljárására vonatko­zik levegő, gázok vagy más folyadékok átáramlására alkalmas utaknak, nyílá­soknak, csatornáknak, kapilláriás utak-5 nak stb. olvasztott vagy sajtolt üvegtes­tekben való előállítására. Ilyfajta folya­dékutakat eddigelé részben fúrással állí­tottak elő, részben, csőalakú üvegtestek­nél, oly módon, hogy az üvegtesten át a 1° hevítés útján kilágyított helyre levegőt addig engedtek hatni, míg a kívánt áttö­rés nem képződött. Mindkét fajta eljárás nagy műszaki nehézséggel volt össze­kötve, megfelelő készülékeket igényelt és 15 azonkívül meglehetős sok selejt-árut szol­gáltatott. A találmány szerinti eljárás ezeket a hátrányokat kiküszöböli és lehe­tővé teszi az említett nyílásoknak külön berendezések segítségül vétele nélkül, lé-20 nyegében az üvegmassza alakításánál való előállítását. A találmány szerint a szándékolt átbo­csátó vagy közlekedő utaknak előállítása úgy történik, hogy a sajtolás előtt, a forró 25 illetve megolvasztott üvegmasszába, az át­bocsátás szándékolt helyén, oly anyagból készült rúdalakú testet, pl. tövist vagy huzalt helyezünk és sajtolunk be, melynek kiterjedési együtthatója eltér az üvegétől. 30 A behelyezett rúdalakú test, huzal vagy eféle, nagy kiterjedési együtthatója foly­tán, a kihűlés közben jobban húzódik ösz­sze, mint az őt körülvevő üvegmassza, úgyhogy kihűlés után könnyen kihúzható 35 és helyén nyílás, csatorna vagy más átbo­csátó út marad vissza. Alább az eljárásnak egy példaképem kiviteli módját ismertetjük az 1. és 2. áb­rák nyomán, még pedig ú. n. csúcsmentes lámpák belseje és az evakuáló csövecske 40 közötti, a talpaeskán átmenő összekötő­útnak létesítésénél. Ilyfajta talpacskák előállítása eddi­gelé úgy történt (1. a 92269. számú osztrák szabadalmi leírást), hogy a nyél- (tá- 45 nyér) csőnek, az evakuáló csőnek, a két hozzávezető drótnak és esetleg a szálfüg­gesztőrúdnak összeállítása után, előbb az összes részeket összeolvasztották és :i hoz­závezető drótok síkjában összesajtolták, 50 amikor is a sajtolás után és a teljes lehű­lés előtt, az evakuáló csövecskén át nyo­mólevegőt engedtek hatni, úgyhogy a saj­tolási helyen belül eleinte hólyagalakn, vékonyfalú kamra képződött, mely íoly- 55 tatólagos nyomás behatásánál, végül ol­dalsó vagy harántirányú áteresztő csa'.or­nát kapott, melynek révén az evakuáló cső a lámpa belsejével össze volt kötve. Az eljárás tehát össsesajtolás után nyo- 60 mólevegő alkalmazását tett© szükségessé és ez az eljárás is meglehetős sok selejt­árut szolgáltatott. Az új eljárás szerint már most a részek­nek, még pedig az (a) tányércsőnek, a vb) 65 evakuáló csőnek a két (fl, f2) hozzávezető drótnak és a (g) szálfüggesztő rúdnak összeállításánál (1. ábra) egy az üvegénél lényegesen nagyobb kiterjedési együtt­hatóval bíró, harmadik (e) huzalt oly mó- 70 don helyezünk be a tányércsőbe, hogy néhány mm.-el benyúlik az evakuáló csőbe. Ez vagy a két bevezető drót között, vagy azoktól oldalt, még pedig a tányér­cső hosszirányában vagy ahhoz rézsuto- 75 san eszközölhető. Ha ily módon valameny­nyi rész össze van állítva, akkor az üveg­részeket a szokott módon fölmelegítjük és

Next

/
Thumbnails
Contents