97374. lajstromszámú szabadalom • Eljárás közlekedő utaknak olvasztott vagy sajtolt üvegtestekben való előállítására
Megjelent 192 9. évi szeptember hó 250 -án . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97374. SZÍM. — XVII/e. OSZTÁLY. Eljárás közlekedő utaknak olvasztott vagy sajtolt üvegtestekben való előállítására. Erber Bernharci wieni mérnök mint Gustav Ganz & Co. wieni cégr jogutódja. Bejelentés napja 1927. évi junius hó 1-je. Ausztriai elsőbbsége 1926. évi junius hó 22-ike. A jelen találmány eljárására vonatkozik levegő, gázok vagy más folyadékok átáramlására alkalmas utaknak, nyílásoknak, csatornáknak, kapilláriás utak-5 nak stb. olvasztott vagy sajtolt üvegtestekben való előállítására. Ilyfajta folyadékutakat eddigelé részben fúrással állítottak elő, részben, csőalakú üvegtesteknél, oly módon, hogy az üvegtesten át a 1° hevítés útján kilágyított helyre levegőt addig engedtek hatni, míg a kívánt áttörés nem képződött. Mindkét fajta eljárás nagy műszaki nehézséggel volt összekötve, megfelelő készülékeket igényelt és 15 azonkívül meglehetős sok selejt-árut szolgáltatott. A találmány szerinti eljárás ezeket a hátrányokat kiküszöböli és lehetővé teszi az említett nyílásoknak külön berendezések segítségül vétele nélkül, lé-20 nyegében az üvegmassza alakításánál való előállítását. A találmány szerint a szándékolt átbocsátó vagy közlekedő utaknak előállítása úgy történik, hogy a sajtolás előtt, a forró 25 illetve megolvasztott üvegmasszába, az átbocsátás szándékolt helyén, oly anyagból készült rúdalakú testet, pl. tövist vagy huzalt helyezünk és sajtolunk be, melynek kiterjedési együtthatója eltér az üvegétől. 30 A behelyezett rúdalakú test, huzal vagy eféle, nagy kiterjedési együtthatója folytán, a kihűlés közben jobban húzódik öszsze, mint az őt körülvevő üvegmassza, úgyhogy kihűlés után könnyen kihúzható 35 és helyén nyílás, csatorna vagy más átbocsátó út marad vissza. Alább az eljárásnak egy példaképem kiviteli módját ismertetjük az 1. és 2. ábrák nyomán, még pedig ú. n. csúcsmentes lámpák belseje és az evakuáló csövecske 40 közötti, a talpaeskán átmenő összekötőútnak létesítésénél. Ilyfajta talpacskák előállítása eddigelé úgy történt (1. a 92269. számú osztrák szabadalmi leírást), hogy a nyél- (tá- 45 nyér) csőnek, az evakuáló csőnek, a két hozzávezető drótnak és esetleg a szálfüggesztőrúdnak összeállítása után, előbb az összes részeket összeolvasztották és :i hozzávezető drótok síkjában összesajtolták, 50 amikor is a sajtolás után és a teljes lehűlés előtt, az evakuáló csövecskén át nyomólevegőt engedtek hatni, úgyhogy a sajtolási helyen belül eleinte hólyagalakn, vékonyfalú kamra képződött, mely íoly- 55 tatólagos nyomás behatásánál, végül oldalsó vagy harántirányú áteresztő csa'.ornát kapott, melynek révén az evakuáló cső a lámpa belsejével össze volt kötve. Az eljárás tehát össsesajtolás után nyo- 60 mólevegő alkalmazását tett© szükségessé és ez az eljárás is meglehetős sok selejtárut szolgáltatott. Az új eljárás szerint már most a részeknek, még pedig az (a) tányércsőnek, a vb) 65 evakuáló csőnek a két (fl, f2) hozzávezető drótnak és a (g) szálfüggesztő rúdnak összeállításánál (1. ábra) egy az üvegénél lényegesen nagyobb kiterjedési együtthatóval bíró, harmadik (e) huzalt oly mó- 70 don helyezünk be a tányércsőbe, hogy néhány mm.-el benyúlik az evakuáló csőbe. Ez vagy a két bevezető drót között, vagy azoktól oldalt, még pedig a tányércső hosszirányában vagy ahhoz rézsuto- 75 san eszközölhető. Ha ily módon valamenynyi rész össze van állítva, akkor az üvegrészeket a szokott módon fölmelegítjük és