97369. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés selyemszövetek nehezítésére

Megjelent 1929. évi szeptember hó 233-án. MAGYAR KIRÁLYI (fi^gj SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97369. SZÁM. — XlV/e. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés selyemszövetek nehezítésére. Dr. Clavel Re né vegyész Augst (Basel m.). A bejelentés napja 1928. évi február hó 15-ike. Németországi elsőbbsége 1927. évi december hó 29-ike. A találmány selyemszöveteknek fémvegyületekkel való nehezítésére vonatkozik és abban van, hogy a szövetet folytonosan előremozgatjuk és eközben egymás-5 után valamennyi a selyemnehezítéshez szükséges anyag vagy ezen anyagok elegyeinek oldataival vagy ezek egy részével érintkezésbe hozzuk. Célszerűen úgy járunk el, hogy a szövetet folytatólagosan 10 egymásután kapcsolt fürdők sorozatán vezetjük végig, amelyek, ha ónfoszfát-szilikát-neliezítésről van szó, egymásután ónkloridoldatot, alkálifoszfátoldatot és szilikátoldatot tartalmaznak. Nem szükséges, 15 hogy valamennyi nehezítőanyagot egymásután vigyük fel a folytonos mozgásban levő szövetre. így pl. az ónfoszfátszilikátnehezítés esetében úgy is eljárhatunk, hogy csak az ónkloridot és az alkáli-20 foszfátot visszük fel a mozgó selyemszövetre, a szilikátot pedig az eddigi szokásos módon, a szövet előremozgatása nélkül hozzuk azzal érintkezésbe. Ha fényes selyem előállításáról van szó, úgy ajánla-25 tos a szövetet a fémsóoldatokba való belépése előtt savak vagy savanyú sók oldataival kezelni, vagy a fémsófürdőhöz savakat vagy savanyú sókat adagolni. Ha azonban bágyadt nehezítésről van szó, 30 úgy a fémsókezelésnek savak jelenlétében való foganatosításától eltekinthetünk. Ajánlatos a szövetet az egyik fürdőből a másikba való átmenetnél kinyomni és a kinyomott nehezítőfolyadékot az előző 35 fürdőbe visszavezetni, hogy a nehezítőszerekben való veszteségeket és a nehezítésnél beálló esetleges hibákat elkerüljük. Ez a kinyomás különösen a selyemnek a fémsófürdőbe, a foszfátfürdőbe és az adott 40 esetben ezután csatlakozó vízüvegfürdőbe való belépés előtt tanácsos és ezekben az esetekben annak különösen erélyesnek kell lennie. Hogy az egyes kezelési oldatoknak a folytonosan mozgatott selyemszövetre való behatási idői túlságosan rö- 45 vidék ne legyenek, a nehezítőanyaggal kezelt szövetet hosszabb ideig a levegővel hagyhatjuk érintkezni, mielőtt a második nehezítőanyaggal hoznók a szövetet érintkezésbe. Ez célszerűen úgy történik, hogy 50 az egyik anyaggal kezelt szövetrészeket a következő kezelőanyagot tartalmazó fürdőbe való belépés előtt tetszés szerint beállított ideig nyugodni hagyjuk, anélkül azonban, hogy a munkafolyamatot és a 55 többi szövetrészek mozgatását megszakítanék. Ez alatt a pihenési idő alatt előnyös lehet •— különösen a vízüveggel való kezelésnél — a szövetet felmelegíteni vagy melegen tartani. 60 Ha a találmány szerint dolgozunk, amennyiben az egyes nehezítőszereket egymásután hagyjuk hatni a folytonosan előremozgatott selyemszövetre, úgy igen rövid idő alatt és folytonos üzemben sike- 65 rúl a selyemszövetnek egészen kifogástalan és kielégítő nehezítését elérni. Eddig erre a célra aránylag hosszú idő volt szükséges és folytonos állandó üzem nem volt létesíthető. A nehezítés foka a találmány 70 szerinti munkamódnál is beszabályozható, pl. úgyhogy a textilárut többször vezetjük keresztül, pl. a találmány szerint, ónfoszi'átfürdőn; célszerű a szövetet az egyes menetek között jól kimosni. Ugyancsak 75 ajánlatos a szövetet a vízüvegoldatba való bevezetése, valamint az elraktározás előtt is jól kimosni, ami a legegyszerűbb módon, a folytonos üzem megszakítása nélkül oly módon történik, hogy a szövetet 80