97335. lajstromszámú szabadalom • Ültető
Megjelent 1929. évi szeptember hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ ^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97335. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Ültető. Kordás Sándor földmíves Balmazuj város-Bániak. A bejelentés napja 1928. évi május hó 25-ike. Ennek a találmánynak tárgyát tengeri, bab és egyéb hasonló nagyobb szemű magnak ültetésére — ú. n. bokorba vetésére — szolgáló gép alkotja, amely akár 5 kézi (fogatos), akár gépi vontatású, akár egy-, akár többvasú ekéhez kapcsolható és az első barázda (vagy barázdák) megszántása után a további szántással egyidejűleg működtethető. 10 Ismeretesek ugyan már szántással egyidejűleg működő vetőgépek, ezek azonban csak gabonaféléknek (vagy más aprószemű magnak) sorba vetésére készültek; vannak továbbá tengeri (vagy más nagy-15 szemű mag) ültetésére szolgáló gépek is, mely utóbbiak azonban egyrészt ekével nem kapcsolhatók, másrészt nem ültetik (szóval nem „bokor"-ba vetik hármasávalnégyesével — ahogy kívánatos —), hanem 20 szemenkint külön-külön helyre ejtik a tengerit (babot stb.-t). Ennek a találmánynak tárgyát alkotó ültetőnek az a lényege, hogy a magszekrény alján alternatív mozgásban részesülő 25 magkorong, illetőleg a kerületén kiképezett és egy bokorba szánt három-négy szem befogadására alkalmas öble a benne helyet foglaló szemeket az elfordulásával egyidejűleg vízszintes (záró) helyzetbe len-30 dülő reszketőlapra ejti, azután visszafordul öblével felfelé a magszekrénybe, hogy újabb egy bokorba való szemmennyiséget vegyen az öble fel; a rekesztő lap pedig az öbölnek a legmagasabb pontjába való 35 érkezésekor ismét függőleges (nyitott) állásába ereszkedik, a rajta volt tengeri (bab stb.) szemeket pedig együtt hullatja a csoroszlyába, illetőleg az árokba. A magkorong és a rekesztő lap együttes egy-40 idejű kényszermozgatásáról az ültetési pontok (bokrok) választott távolságának egész számú többszörösével egyező mérettel bíró kerületű járókerék által befolyásolt hajtószerkezet gondoskodik. Mellékelt rajzon a találmány tárgyá- 45 nak példaképem kiviteli alakja látható. Ezen a rajzon az 1. ábra az ültetőgép hátulnézete, a 2. ábra pedig oldalnézete, a 3. ábra meg a járókerék agytárcsájának 50 képe, a 4. ábra a gép szekrényének (a 2. ábrán látható felvételhez képest 180°-kai elfordított) másik oldalnézete a járókerék eltávolítása után; az 55 5. ábra a magkorongnak és a rekesztő lapnak egymással összefüggő öt különböző helyzetét szemlélteti, míg a 6. ábra példaképen a fogatos egyvasú ekével kapcsolt találmánybeli ültetőgép- 60 nek távlati képe, végül a 7. ábra a szállítás vagy csak szántás közben az ekegerendelyre fektetett ültetőt mutatja. A célszerűen kúpos kiképzésű (j) járó- 65 kerék kerülete az ültetési helyek (bokrok) kívánt távolságával, vagy ennek egész számú többszörösével egyező hosszúságú. Ennek a (j) járókeréknek egyik fele súlyosabb, mint a másik fele, hogy a nehezeb- 70 bik fele túlsúlyánál fogva mindig az alsó helyzetet igyekezzék elfoglalni, aminek az a célja, hogy valahányszor újra kezdődik az ültetés munkája, a járókerék és az egész szerkezet ebből a kezdő nyugalmi 75 helyzetből indulhasson ki és hogy ezáltal az ültetési helyek az egyes barázdákban mind egyforma szabályossággal rendeződhessenek el. A (j) járókerék két felének ezt a súlykülönbözetét úgy létesítjük, 80
