97259. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés csekélyértékű tüzelőanyagok elkokszosítására

— 5 — gyűjtjük össze és kondenzáljuk és pedig az (58) és (59) vezetékek útján, melyek a (60) készülékekkel működnek együtt (2. ábra), melyeknek munkamódja a már le-5 írt (50) és (55) edényekéhez hasonló. A kezelt anyag, mihelyt a rézsútos (6) retorták alsó részébe érkezik, a függélyes (8) retorták között oszlik el, ahol a maszszát az ide-oda mozgó (61) lemez (2. ábra) 10 újból elosztja; e lemez fölött a kettős (62) forgórostély van elrendezve, mely a (68) szerkezettel van mechanikailag összekötve, mely a (64) kibocsátószeleppel van ellátva, mely a (8) függélyes retorták mindegyi-15 kének alsó részében van elrendezve, úgyhogy mindegyik függélyes retorta állandó adagolást kap. Az egyik vagy több függélyes retorta alsó részébe vízgőzt és levegőt vagy csu-20 Pán levegőt vezetünk be, avégből, hogy e retorták gázfejlesztők gyanánt működjenek és a folyamathoz szükséges gázt fejlesszék. Némely esetre, pl. pala kezelésének cél-25 jaira mindegyik retorta beállítható (65) elosztóval egészíthető ki, mely a (66) mechanikai hajtás révén a (64) kibocsátószeleppel van kapcsolva. Ezen elosztók ez esetben bizonyos mennyiségű szén be-30 vezetését teszik lehetővé, mely a függélyes retortákban a gázfejlesztéshez szükséges. Ezt a szenet már most a palamasszában lévő szénnel együtt gázosítjuk el és pedig levegő és víz bevezetése útján, amikor is 35 a magas hőmérséklet a masszának szabályos átforralását és vízgőz bevezetése mellett az ammóniák teljes visszanyerését teszi lehetővé. Más speciális esetekben, mint pl. ce-40 mentgyártás esetén, az említett szenet agyaggal keverjük össze. A fent leírt foganatosítási példában láttuk, hogy a kemence, mely lepárlási gázzalvagy önállógáz fejlesztőből származó 45 gázzal való fűtésre alkalmas, a retorta belső és külső felhevítését biztosítja, mely retorta egymás felett elhelyezett és egymáshoz képest nem-axiálisan elrendezett elemekből áll, mimellett a (3) köpeny és az 50 (5) elemek közötti teret füstgázzal fűtjük, míg az újból felhevített lepárlási gáz úgy a (22) centrális vezeték útján, mint a különálló (46) bebocsátónyílásokon át vezethető az elemekbe. Világos, hogy a ta,55 lálmány szerint ezen gázbevezetékek révén, vagyis aszerint, amint az (5) elemek mindegyike vagy azoknak csak bizonyos száma van füstgázt vagy újból felhevített lepárlási gázt bebocsátó nyílásokkal ellátva, a kemence munkamódját változ- 60 tathatjuk és a lepárlást, valamint az elkokszosítást tetszés szerint szabályozhatjuk. A 12—15. ábrák a gyakorlatban alkalmazható kombinációk különböző példáit 65 szemléltetik. A 12. ábrán feltüntetett példában a (3) köpeny célszerűen tömör falú fémhüvelyből áll, mimellett az (5) elemek felhevítése füstgázzal ugyan nem történhetik 70 meg, de újból felhevített lepárlási gázzal célszerűen foganatosítható. Ez esetben a (28) térben keringő gáz a (67) elembe, az ennek kerületén kiképezett (68) nyílások útján áramlik be és a következő elemen 75 keresztül a (45) kibocsátócső útján áramlik ki ismét, miután az a két egymás fölött elrendezett elemben lévő masszán átvonult. A (22) centrális vezeték és a (23) nyílások útján bevezetett gáz ez esetben 80 az elosztás vezérlésére szolgál, melyet, mint a már leírt általános esetekben, szivattyú segélyével előidézett szívóhatás révén foganatosítunk. A 13. ábrán feltüntetett példában az 85 egymás fölött elrendezett (5) elemek alkotta retortát az utóbbi körüli térben keringő füstgázzal kívülről fűtjük anélkül, hogy az a masszával érintkezésbe jutna, míg a belső hevítésre a (22) eentrális ve- 90 zetéket alkalmazzuk, mely a lepárlási gáz átvezetésére szolgál, mely a maga körforgásában a már említett (20) újrahevítő készülékben újból felhevíttetett. Az átáramlás, valamint az elválasztás minden 95 egyes elemben végbemegy. Ez az eset lényegileg megfelel a már fentemlített esetnek, amennyiben az 1. és 2. ábrákon feltüntetett kemencéről van szó. A 14. ábrán feltüntetett példánál a füst- 100 gáz szintén a retorta körül kering, mely ugyanolyan, egymás fölött elrendezett (5) elemekből áll. Az újból felhevített lepárlási gáz a (22) centrális vezetékben kering, azonban ahelyett, hogy azt minden 105 egyes elembe vezetnők, abba az elembe bocsátjuk be, mely a kifelé irányuló (45) elkülönítő kibocsátócsővel ellátott elem fölött fekszik. A fűtőgáz tehát kétszer oly hosszú utat tesz meg, mint a 13. ábra sze- 110 rinti példában. A 15. ábrán feltüntetett példában tetszőleges (67) elembe a forró füstgáz bevezetése a külső (46) csőtoldatok útján, a forró lepárlási gáznak az elem belsejébe való 115-bevezetése pedig a centrális (22) csőtoldat útján történik. Ezen esetben a felső elem