97256. lajstromszámú szabadalom • Vonatok haladását befolyásoló berendezés

.. Megjelent 1929. évi szeptember hó 2-án. ' MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 91356. SZÁM. — Va/3. OSZTÁLY. Vonatok haladását befolyásoló berendezés. C. Lorenz A.-G. Berlin. A bejelentés napja 1928. évi május hó 12-ike. Jelen találmány olyan berendezésekre vonatkozik, melyek haladó vonatokat a helytálló pályáról befolyásolnak (figyelmeztető jelzést adnak le, illetve a vészféket azonnal kioldják). Az ilyen berendezéseknél üzembiztonsági és egyszerűségi okokból legtöbbnyire azt is megkívánják, !hogy a befolyásoló szervek működése bizonyos szakaszokon, pl. két veszélyes pont közötti hosszabb útdarabon kiküszöbölhessék és a vonat a vezető szabad rendel, kezésére álljon. A találmány értelmében ézt azáltal érjük el, hogy egy jelző mellett veszélyállapotban való elhaladáskor 'olyan szerkezet kapcsolódik be, melynek működtetése a hátrahagyott út függvényében történik és amely az átviteli berendezés hatékonyságát az út bizonyos szakaszán vezérli. A mellékelt rajz a találmány egyik gyakorlati foganatosítási példáját feltüntető kapcsolást ábrázolja. Az előjelző után az első figyelmeztető jelzés válik észlelhetővé. Ha a vezető utóbbit nem veszi észre, akkor a vészfék a vonatot, miután a főjelzés mellett is elhaladt, önműködően megállítja. Az (I) előjelző mellett való elhaladás után a vonat önműködően 50 km órasebességre fékeződik le, amit a vezető számára harangütés vagy fényjelzés jelez. Ha a vonat már a főjelzőt is elhagyta, önműködően másik fékszerkezet (vészfék) oldódik ki, mely a vonatot megállítja. Az áram útja ekkor a következő: Amidőn a vonat (1) mágnese az (5) sínmágnes felett elhalad, ahol is feltételezzük, hogy utóbbi működtethető állapotban volt, vagyis a (6) tekercs áramköre meg van szakítva, a (4) relé a (8) csengőt és a (7) jelzőlámpát, a 50 további (9) relé pedig a (10) üzemi fékmágnest és az alábbiakban részletesebben leírandó működésű (11) relét működésbe hozza. A (12) fordulatszámjelző (centrifugális kontaktuskapcsoló) 50 km óránál 45 nagyobb sebességnél a (10) fékmágnesek áramkörében fekvő két kontaktust zárja, míg 50 km óránál kisebb sebességnél nyitja. Mintán a (10) fék a vonatot 50 km órára lefékezte, a fékezési áramkör meg szakad. Ha a vonat sebessége már kezdet tői fogva kisebb vojt, mint 50 km óra, akkor az üzemi fék a vonatnak a befolyásolási pont feletti elhaladásának pillanatáben nem lép működésbe, csupán az optikai 55 vagy akusztikai figyelmeztető jelzés válik észlelhetővé. Ha most a vonat a rákövetkező (II) főjelzőn is túlhaladt és a vezető az előjelzőnél leadott figyelmezető jelzést nem vette észre, akkor a (13) vészfék záródik, ugyanakkor egyidejűleg itt is megszólal egy rövid harangjelzés és a (7) lámpa mindaddig felvillan, míg a (16) ólomzárt, feloldva, a kiindulási állapotot helyre nem állítjuk. Hogy az előjelző mellett való elhaladás után ismét „szabad"-ra állított főjelzőnél egy következő további előjelző a vészféket felesleges módon ne működtethesse, a vészfék mágneseit tartalmazó áramkörbe az úgynevezett (14) 70 méterszámláló van beiktatva. Ez lényegében olyan kontaktusgyűrűből áll, melynek egy része szigetelés és amelyen csúszókontektus csúszik. Ez a csúszókontaktus fogaskerékáttétel útján a vonat ten- 75 gelyével kapcsolatos és egy meghatározott útdarabon (az előjelző és a veszélyes pont közötti távolságon) való áthaladás alatt a kontaktusgyűrűn csúszik. A méterszájn láló a (9) relé első működésbe jövetelé- 80 60 65