97230. lajstromszámú szabadalom • Görgős vagy golyós ágyazási orsó

Megjelent 19'i9. évi szeptember hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91230. SZÁM. — XIVa/1. OSZTÁLY. Görgős vagy golyós ágyazásü orsó. Staufert Károly gyáros Stuttg-art-Caimstadt. A bejelentés napja 1928. évi április hó 11-ike. Németországi elsőbbsége 1927. évi április hó 12-ike. A találmányt fonó- és cérnázógépek számára való orsó képezi. Már ismeretes ilyen orsók nyakcsapágyának csúszó, golyós vagy görgős csapágy alakjában való 5 kiképzése. A csúszó csapágyban ágyazott orsók hátrányait, a nagy erő- és kenőanyagszükségletet a golyós ágyazású orsó lett volna hivatva kiküszöbölni. Kitűnt azonban, hogy ezzel elentétben a golyós 10 ágyazású orsók sokkal nagyobb hátrányokkal bírnak, ágy pl. a golyók berágódnak, gömbölyűségüket elvesztik, sarkokat kapnak, úgyhogy az elhárítandó hátrányok megnövekednek. Közismert tény, 15 hogy az orsó fordulatszáma, önsúlya és a rátekercselt fonallal együtt mért súlya között igen szoros összefüggés van. Ha ezt a viszonyt megbolygatjuk, akkor az orsó rezegni kezd, ami a fonal szempont-20 jából nagyon hátrányos és az orsó a rezgés bekövetkeztekor sok esetben képtelenné válik arra, hogy fonalat állítson elő. A mellékelt rajz 1. ábrája szerint ezt a jelenséget ezideig azáltal igyekeztek kí-25 küszöbölni, hogy az (1) orsót körülvevő (2) golyókalitkát valamennyi oldalon elrendezett (3) rúgók segítségével a csapágy síkjában rugalmasan ágyazták. Mindamellett ezzel a szerkezettel nem lehet a 30 hibát elhárítani. A 2. ábrában erősen nagyított léptékben tüntettük fel, hogy miért nem lehet a hibát az ágyazás saját síkjában való elmozdulása esetén kiküszöbölni. A normális helyzetben a golyók (b—b) 35 érintkezési síkja a tengelyre merőleges, a nyomások kölcsönösen ellensúlyozzák egymást, az orsó pedig nyugodtan jár. Ismeretes, hogy a kritikus fordulatszámon való áthaladásnál az orsó tengelye ki-40 leng, még pedig elméletileg plusz végtelentől ininusz végtelenig. A határoló részek nem engedik meg az orsónak a plusz végtelenig való kilengést, de viszont az elmozdulásnak nincs akadálya; ezáltal azonban a golyók saját síkjukban eltolód- 45 nak és a (b'—b') érintkezési sík most már nem merőleges az orsó tengelyére, hanem a tengelyt tartalmazó síkhoz közeledik. A golyók (4) és (5) érintkezési pontjai különböző magasságban vannak. A golyók 50 különböző nagyságú karokon fejtik ki a reakcióit, az orsó tehát rezeg. Ezen hátrány elkerülése végett a golyók helyett a (6, 7) görgőket alkalmazták. Ha a golyók ágyazása mozdulatlan, akkor a 55 kritikus fordulatszámnál az orsó fékeződni fog. A nyakcsapágy felett és alatt rezgési kihajlások lépnek fel. Az orsó ekkor is rezeg. Ha pedig a csapágyat rugalmasan képezzük ki, ezzel a bajokon még 60 nem segítettünk, mert az orsónak a tengely irányából való kilengésénél a görgők (a) távolsága szükségképen (a')-re növekszik meg. Ekkor azonban azok a hibák, amelyek golyós ágyazásnál a csapágy 65 eltolódása következtében lépnek fel, még fokozottabb mértékben mutatkoznak. Mindezekből világos, hogy a nyakcsapágy elmozdulása csak akkor sikerülhet és csak akkor vezethet célhoz, ha ezen el- 70 mozdulásnál a golyók, illetve görgők érintkezési pontjai az orsó tengelyéhez képest mindig ugyanabban a helyzetben maradnak, vagyis ha a csapágy síkja az orsó tengelyére merőleges marad. Az 75 orsó saját rezgése, a kritikus fordulatszámnál fellépő kigörbülés és a giroszkópikus nyomaték okozta tengelyeltolódás miatt az orsót nem szabad olyan ingának tekinteni, piely a helytálló (8) pont kö- 80