97210. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy százalékos kalciumcianamidnak, illetve ezek keverékének előállítására

31e«-jelent 1929. évi szeptember hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI fi^H® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97210. SZÁM. — IV/h. OSZTÁLY. Eljárás nagy százalékos kalciumcianamidnak, illetve magnéziumcianamidnak, illetve ezek keverékének előállítására. Dr. Caro Nikodem titkos kormánytanácsos, tanár Berlin és dr. Frank Albert II. vegyész Berlin-Halensee. A bejelentés napja 1927. évi október hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1926. évi december hó 2-ika. Eddig nem sikerült az ammóniáknak cianamidokból való lehasítási reakcióját, mely az Meu CN2 -j- 3H2 0 = Meu C08 + 2NH3 5 egyenlet szerint megy végbe, megfordítani és kalcium-, illetve magnéziumkarbonát­ból a nagy százalékos és iparilag értékesít­hető cianainidokat előállítani. A 139.456. számú német szabadalmi leírás, melyben 10 ammóniáknak fémkarbonátokra való be­hatása általában van ismertetve, épen ezen iparilag legfontosabb alkalmazási cél tekintetében példát, de még csak utalást sem tartalmaz és tényleg kísérletek azt 15 igazolták, hogy az említett helyen meg­adott előírások szerint az átalakulási se­bességek oly alacsonyak, hogy iparilag használható időn belül még csak számba­vehető termelési hányadot sem lehet el-20 érni. A fenti egyenletből látható, hogy 1 mol. CaCN3 -re 3 mol. H2 0 képződik, úgy­hogy az elszappanosítási egyensúlynak iparilag használható hőmérsékletek kör­zetén belül való kedvező megfordítása alig 25 látszott valószínűnek, ami teljesen meg­egyezik azzal, hogy ammóniáknak mész­nitrogénből való ipari lehasításánál nagy termelési hányadot, nevezetesen 98—99%-ot érünk el. 30 Beható kísérletekkel már most megálla­pítottuk, hogy kalcium és magnézium ese­tében is elérhetjük a cianamidoknak kel­lően gyors képződését, ha az alkalmazott adag térfogatához viszonyítva meghatáro-35 zott gázsebességeket tartunk be és ha oly hőmérsékleteken dolgozunk, melyek a disz­szociáció hőmérsékleten, ez alatt vagy nem lényegesen e felett vannak. Magában véve ismeretes, hogy karboná­tok disszociációsebessége nem minden kö- 40 rülmények között és nem különböző szár­mazású minden karbonát számára egyenlő (lásd L. Andrussow, Z. Physik. Ch. 1925., 115., 278. oldal). Nagy szerepet játszik emellett a szemcsenagyság, fertőzmények 45 jelenléte, a kristályalak stb. Míg tehát va­lamely adott hőmérsékleten a C02 egyen­súlya a gázfázisban minden kalciumkar­bonát számára egyenlő, az egyensúly kü­lönböző anyagoknál különböző gyorsan 50 áll be. Könnyen belátható, hogy mivel a nitrogénnek ammóniákból karbonát útján cianamiddal való megkötésénél a karbonát szénatomja határozza meg az azotálás mér­tékét, a karbonát időelőtti disszociációja 55 kedvezőtlen nitrogénhozadékokhoz vezet. Másrészt természetesen itt is fennáll a hő­mérséklet-sebességszabály. Ennek folytán a cianamid elérhető ter­melési hányada tekintetében alapvető fon- 60 tosságú az, hogy kísérleteinkkel megállapí­tottuk, hogy meghatározott áramlási se­bességek alkalmazásánál és a karbonát meghatározott térfogatainak használatá­nál, közönséges vagy fokozott nyomáson 65 dolgozva, a fentemlített nehézségeket ki­küszöbölhetjük. Ezen áramlási sebességek 102 —104 nagyságrendű térsebességnél, te­hát az adag térfogataként és óránként pl. 500—5000-nél vannak. Térsebesség alatt az 70 óránként 1 cm3 adagra eső gázköbcentimé­terek száma értendő. A sebességek felső határa kevésbbé definiált, célszerűen azon­ban 5000-nél nagyobb sebességet nem fo­gunk alkalmazni, minthogy különben a 75 szilárd adag nem volna képes az áramló

Next

/
Thumbnails
Contents