97210. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy százalékos kalciumcianamidnak, illetve ezek keverékének előállítására
31e«-jelent 1929. évi szeptember hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI fi^H® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97210. SZÁM. — IV/h. OSZTÁLY. Eljárás nagy százalékos kalciumcianamidnak, illetve magnéziumcianamidnak, illetve ezek keverékének előállítására. Dr. Caro Nikodem titkos kormánytanácsos, tanár Berlin és dr. Frank Albert II. vegyész Berlin-Halensee. A bejelentés napja 1927. évi október hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1926. évi december hó 2-ika. Eddig nem sikerült az ammóniáknak cianamidokból való lehasítási reakcióját, mely az Meu CN2 -j- 3H2 0 = Meu C08 + 2NH3 5 egyenlet szerint megy végbe, megfordítani és kalcium-, illetve magnéziumkarbonátból a nagy százalékos és iparilag értékesíthető cianainidokat előállítani. A 139.456. számú német szabadalmi leírás, melyben 10 ammóniáknak fémkarbonátokra való behatása általában van ismertetve, épen ezen iparilag legfontosabb alkalmazási cél tekintetében példát, de még csak utalást sem tartalmaz és tényleg kísérletek azt 15 igazolták, hogy az említett helyen megadott előírások szerint az átalakulási sebességek oly alacsonyak, hogy iparilag használható időn belül még csak számbavehető termelési hányadot sem lehet el-20 érni. A fenti egyenletből látható, hogy 1 mol. CaCN3 -re 3 mol. H2 0 képződik, úgyhogy az elszappanosítási egyensúlynak iparilag használható hőmérsékletek körzetén belül való kedvező megfordítása alig 25 látszott valószínűnek, ami teljesen megegyezik azzal, hogy ammóniáknak mésznitrogénből való ipari lehasításánál nagy termelési hányadot, nevezetesen 98—99%-ot érünk el. 30 Beható kísérletekkel már most megállapítottuk, hogy kalcium és magnézium esetében is elérhetjük a cianamidoknak kellően gyors képződését, ha az alkalmazott adag térfogatához viszonyítva meghatáro-35 zott gázsebességeket tartunk be és ha oly hőmérsékleteken dolgozunk, melyek a diszszociáció hőmérsékleten, ez alatt vagy nem lényegesen e felett vannak. Magában véve ismeretes, hogy karbonátok disszociációsebessége nem minden kö- 40 rülmények között és nem különböző származású minden karbonát számára egyenlő (lásd L. Andrussow, Z. Physik. Ch. 1925., 115., 278. oldal). Nagy szerepet játszik emellett a szemcsenagyság, fertőzmények 45 jelenléte, a kristályalak stb. Míg tehát valamely adott hőmérsékleten a C02 egyensúlya a gázfázisban minden kalciumkarbonát számára egyenlő, az egyensúly különböző anyagoknál különböző gyorsan 50 áll be. Könnyen belátható, hogy mivel a nitrogénnek ammóniákból karbonát útján cianamiddal való megkötésénél a karbonát szénatomja határozza meg az azotálás mértékét, a karbonát időelőtti disszociációja 55 kedvezőtlen nitrogénhozadékokhoz vezet. Másrészt természetesen itt is fennáll a hőmérséklet-sebességszabály. Ennek folytán a cianamid elérhető termelési hányada tekintetében alapvető fon- 60 tosságú az, hogy kísérleteinkkel megállapítottuk, hogy meghatározott áramlási sebességek alkalmazásánál és a karbonát meghatározott térfogatainak használatánál, közönséges vagy fokozott nyomáson 65 dolgozva, a fentemlített nehézségeket kiküszöbölhetjük. Ezen áramlási sebességek 102 —104 nagyságrendű térsebességnél, tehát az adag térfogataként és óránként pl. 500—5000-nél vannak. Térsebesség alatt az 70 óránként 1 cm3 adagra eső gázköbcentiméterek száma értendő. A sebességek felső határa kevésbbé definiált, célszerűen azonban 5000-nél nagyobb sebességet nem fogunk alkalmazni, minthogy különben a 75 szilárd adag nem volna képes az áramló
