97207. lajstromszámú szabadalom • Fel-és leszállást jelző villamos kocsikhoz és egyéb járművekhez

/ 31e«-jelent 1929. évi szeptember hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 9 7 20 7. SZÁM. — Yll/g. OSZTÁLY. Fel- és leszállásjelző villamoskocsikhoz és egyéb járművekhez. Boda József fodrászmester Budapest. A bejelentés napja 1928. évi április hó 4-ike. A találmány közúti villamoskocsikhoz, autóbuszokhoz vagy egyéb járművekhez való fel- és leszállásjelzőre vonatkozik és fő célja, hqgy időelőtti indítás ellenében 5 biztosító berendezést nyújtson. A találmányt az idetartozó rajzok nyo­mán írjuk le közelebbről, melyek az új berendezés egyik kiviteli példáját vázlato­san tüntetik fel, még pedig épen villa-10 mos kocsin való alkalmazásban. 1. ábra a kocsi elejének vízszintes met­szete. 2. ábra ugyanannak részben metszett, ill. tört homloknézete. 15 Az (1) közúti villamoskocsi (2) perron­jánál a (3) legalsó lépcsőfok a (4) nyomó­rúgóra támaszkodik és (5) csukló körül kissé elfordulhat. A (3) lépcsőfoknak (6) sarkantyúszerű fémtoldata van, evvel szem-20 ben pedig a (7) ugyancsak fémből való ütköző van elhelyezve. A (6, 7) pofák kon­taktushelyet képeznek, amely a (3) lép­csőfoknak megrajzolt nyugalmi állásában megszakítja az odakapcsolódó (8 9,) veze-25 téket. Mihelyt azonban az utas testsúlya a (3) lépcsőfokra nehezedik, akkor az utóbbi, a (4) rúgó nyomása ellenében, kissé lesüllyed, úgyhogy a (6, 7) kontaktus kap­csolást létesít és zárja a (8, 9) vezetéket. 30 Terheletlen állapotában a (3) lépcsőfok, a (4) rúgó hatása alatt, önműködőlég vissza­billen nyugalmi állásába és megszakítja a (6, 7) kontaktust, valamint a (8, 9) veze­téket. 35 Hasonlóképen (10, 11) kontaktus csatla­kozik a (12) fogodzkodóhoz, amely utóbbi (13, 14, 15) helyeken csuklúzva, (16) he­lyen pedig rúgózva van. A (10, 11) kon­taktushoz (17, 18) vezeték csatlakozik. A 40 megrajzolt nyugalmi állásban a (10, 11) kontaktus szintén nyitva áll, míg ha vala­melyik utas a (12) fogódzkodót a rendes módon igénybeveszi, akkor a (12) fogódz­kodó lenyomódik és a (10, 11) kontaktus zárja a (17, 18) vezetéket. Igénybevétel 45 után a (16) rúgó itt is önműködőlég vissza­állítja a megrajzolt nyugalmi helyzetet, azaz megszakítja a (17, 18) vezetéket. A kocsi (2) perronján (19), belsejében pedig (20) izzólámpa van elhelyezve, amik- 50 nek áramforrását a (21, 22) szorítók jelzik. A (23, 24) vezetékág, amint a rajzból ki­vehető, a (8, 9), ill. (17, 18) vezetékágak segélyével, úgy hidalja át a (6, 7) és a (10, 11) kontaktusokat, hogy ezek bárme- 55 lyike magában is közvetlenül nyitja-zárja a (23, 24) vezetékágat. A másik, (25, 26, 27) vezetékág a (28) időzetrelén keresztül visz a (19, 20) izzólámpákhoz. A berendezés fő jellegzetességét az is- 60 mertetett villamos jelzőhálózat képezi, amely a kocsi külsejére kinyúló kontak­tusoktól a kocsiban, pl. a kocsi belsejében elrendezett lámpákhoz vezet. Nemcsak op­tikai, hanem akusztikai, vagy bármely tet- 65 szőleges jelzőszervet is használhatunk. Az utasnak módjában áll tehát, hogy úgy ér­kezéskor, mint távozás alkalmával, saját fel-, ill. leszállásának feltartóztatása nél­kül, határozott jelet adjon az arra illetékes 70 személynek. A technikai fejlődés úgy hozza magával, hogy a kocsik egyre nagyobbod­nak, amellett a közlekedés is egyre élénkül, miért is szükség van arra, hogy a kocsi belsejében tartózkodó kalauz stb., ottani 75 elfoglaltságának megszakítása nélkül is, biztos tájékozódást nyerhessen arról, hogy mely pillanatban indíthat nyugodtan. A kocsi külsejére kinyúló kontaktusok, rúgó, ellensúly, ill. egyéb folytonos elleni- 80

Next

/
Thumbnails
Contents