97199. lajstromszámú szabadalom • Szövőszék nád szövedékek előállítására

— 5 — hogy a (178) rúgók hatása alatt a bedu­gott láncvessző végébe behatolnak. A (173) aljzatok felett a lánevesszők (180) csövekben vannak vezetve. E csövek 5 (181) fejrészükkel (182, 183) tartóvillákban függnek, melyek egymás felé irányított villavégekkel, a (184, 185) sineken vannak egymással szemben megerősítve olyképen, hogy a vetülék a (182, 183) villák közt át-10 vezethető. A (184, 185) sinek (186) tartókon nyugszanak, melyek (187) prizmákra van­nak erősítve, amelyeket viszont (188) tartó­karok tartanak, amelyek a (90, 91) áll­ványrészeken vannak megerősítve. A (187) 15 prizmákra a mellső (190) és a hátsó (191) fejrészek vannak eltolhatóan ráhelyezve. A mellső (190) és a hátsó (191) fejrészeket. (192, 193) összekötőrúd útján vannak egy­mással összekötve és az ugyancsak a fej-20 részeket összekötő (194, 195) ütközősíneken a (196, 197) ütközővillák vannak elren­dezve. Ez utóbbiak a szádképzésre szolgál­nak a vesszőknek a (180) csövek segélyé­vel való ide-oda lengetése által. 25 A szádképzés, ill. a vesszők a szövősík elé vagy mögé való lengetés eszközlése céljából a (194, 195) ütközősinek elsősor­ban egymáshoz képest eltolhatók. Ezt az eltolást a (198, 199) emelőkarok végzik (19., 30 21., 38., 39., 40., 41. ábrák), melyek szabad végeiken (200) csúszkákat hordanak, ame­lyek a mellső (190) fejrészek (201) veze­tékei, ill. a hátsó (191) fejrészek (203) ve­zetékei közé nyúlnak. A (199) emelőkarok 35 a (204) tengelyen ülnek, mely két végén a (206, 207) emelőkarokat hordja, melyek közül az első szabad végén elrendezett (208) csuszkájával (38., 39. ábra) oly pá­lyába lép be, mely a függélyes (209) toló-40 rúdon megerősített (210) vezetőtesten van elrendezve, míg a másik végén elrendezett (207) emelőkar (211) csuszkájával a (212) emelőkaron kiképezett pályába nyúlik, úgyhogy a (207) emelőkar a (212) emelő-45 kart mindenkor ugyanazon mértékben len­geti ki. A (212) emelőkar és a jobboldali (198) emelőkar ugyanazon tengelyen ülnek. Azon pálya meghosszabbításába, melyben a (208) csuszka mozog, (213) csuszka lép be 50 (38., 39. ábra), mely a (214) emelőkaron van elrendezve, úgyhogy a (209) rúd ezt az emelőkart is hasonló módon lengeti ki, mint a (206) emelőkart. A (214) emelőkar a baloldalt fekvő (198) emelőkarral van 55 összekötve, úgyhogy a (209) rúd az összes (198,199) emelőkarokat egyidejűleg és egy­formán kilengeti, tehát a (194) és (195) si­. nek is egyformán közelednek egymáshoz vagy távolodnak egymástól. A (209) toló­rudat a (105) excentertárcsa emeli és sü- 60 lyeszti a (112) excenterkar emelése és sü­lyesztése által, mely utóbbinak szabad vége (215) kar révén a (209) tolórúddal van összekötve (26. ábra). Minthogy a vesszők útján való szádkép-63 zés céljából ezeknek (180) vezetőcsövei fel­váltva keresztezendők, utóbbiakat és a vesszőket felváltva a szövőszék elé vagy mögé és egyidejűleg sorrendjükben fel­váltva is kell lengetni, úgyhogy pl. először 70 az első, harmadik, ötödik stb. csövet és vesszőt előre és a másodikat, negyediket, hatodikat stb. hátra és azután a vetülék bevezetésé után fordítva az első, har­madik, ötödik stb. csövet hátra és a 75 másodikat, negyediket stb. előre kell len­getni. E célból a (194, 195) ütközősinek, azonkívül hogy egymáshoz és egymástól, még hosszirányukban is eltolhatók és pe­dig egyidejűleg, de mindenkor ellenkező 80 értelemben, úgyhogy az egyik ütközősín balról-jobbra, a másik pedig jobbról-balra tolódik el. Az eltolás mértéke megegyezik mindenkor két (180) cső tengelyének egy­mástóli (a) távolságával (19. ábra). 85 A (194) ütközősinek hosszirányú eltolá­sát a (107) excentertárcsa eszközli (28. ábra), melynek (120) vezetőhornya a (114) excenteremelőt kilengeti, melynek mozgá­sát az ezzel a (216) kar útján összekötött 90 függélyes (217) rúd követi, minek folytán az utóbbi rúddal csuklósan összekötött (218) emelőkar és az ezzel összekötött (219) emelőkar kileng. A (219) emelőkar szabad vége (220) csuszkával van ellátva (19., 38. 95 ábra), mely a baloldali (190) fejrészen ki­képezett (221) vezetékekkel kapcsolódik és a (219) emelőkar kilengésekor a (194) üt­közősínt hosszirányban eltolja. Ugyanily módon tolja el a (103) excentertárcsa a 100 (195) ütközősínt hosszirányban, amennyi­ben a (116) görbehorony a (110) excenter­emelőkart kilengeti, mely a vele (223) kar révén csuklósan összekötött ' (224) vonó­rudat, ez pedig a (225) csapágyban lengé- 105 kenyen ágyazott (226) szögemelőt lengeti ki, melynek szabad vége (228) csuszka út­ján a baloldali (191) fejrész (229) vezetékei közé nyúlik (23. és 38. ábra), úgyhogy a (226) emelőkar kilengésekor a (195) ütköző- 110 sín hosszirányban eltolódik. Minthogy az ütközősinek mindenkor csak a harántirányú eltolódás előtt tolan­dók el az egyik vagy a másik oldal felé, a (116, 120) excenterhornyok úgy vannak ki- 115 képezve, hogy az excenteremelők a (103, 107) excertertárcsák egy fordulatánál csak emeltetnek vagy csak lefelé szoríttatnak,

Next

/
Thumbnails
Contents