97196. lajstromszámú szabadalom • Fényív hegesztő vagy vágó berendezés kétfázisú elektromos áramhoz

Megjelent 1939. évi szeptember lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97196. SZÁM. — Vll/i. OSZTÁLY. Fényív-hegesztő vagy vágó berendezés kétfázisú elektromos áramhoz. Société La Soudure Autogéné Franca ise Paris. A bejelentés napja 1926. évi október hó 12-ike. Franciaországi elsőbbsége 1925. évi október hó 15-ike A jelen találmány (Bethenod J.-féle rendszer) a fényívvel való hegesztésre vagy vágásra kétfázisú elektromos áramnak közvetlen alkalmazását célozza. Ez az 5 alkalmazás különböző előnyöket eredményez, melyeket alább részletezünk. Lehetővé teszi ez az alkalmazás két olyan elektródának egyidejű használatát, mely vagy két közönséges, megfelelően védett két-10

pólusú elektródatartó által egymással párhuzamosan megtartott elektródából, vagy pedig egy alkalmas minőségű szigetelő segélyével oly módon összeragasztott két elektródából állhat, hogy kettős elektródát 15

alkot stb. A távolság a két szomszédos elektróda közt minden esetben általában igen csekély, pl. csak milliméterekre terjedő. A két elektróda a találmánynak megfelelően, az áramforrás egyik és másik fá 20 zisának, egyik és másik pólusával van összekötve, mimellett a két másik pólus azon tömeg útján van egymással összekötve, melyen a hegesztendő tárgyak nyugosznak. Ily módon háromvezetékes (vagy 25 közös visszavezetővel bíró) kétfázisú berendezést kapunk. Ilyen feltételek mellett a kísérlet azt mutatja, hogy az így létesített fényív észrevehetően két egymás mellé helyezett, egyfázisú fényív gyanánt te-30 kinthető, mely az egyik és a másik elektróda és a hegesztendő tárgy közt képződik, ahol is a megfelelő áramok időbelileg tc/2 szöggel el vannak tolódva egymáshoz képest. Más szavakkal: az egyfázisú 35 fényív, mely a két elektróda közt képződni igyekszik, amikor azok a hegesztendő tárgyaktól eltávolíttatnak, csak aránylag igen csekély (sőt semmi) intenzitással bír attól kezdve, hogy a két fő fényív, mely kifejlődésben van, aktivitásba lép. E kö- 40 rülmény folytán a hálózat fázisai egyenlő módon terheltetnek, miáltal a működés állandósága figyelemre méltó, mert, amikor a fő fényívek egyike, kioltás folytán, megszűnik, a másik fő fényíven keresztül- 45 folyó áram éppen, maximális. Ily módon mindkét fényívnek periodikusan újból való kigyúlása, a környezet intenzív ionizációja következtében, jelentékeny mértékben megkönnyíttetik. Végül a meleg el- 50 oszlása az elektródák és a hegesztendő tárgyak közt tökéletesen kielégítő, amint azt a kísérlet igazolja. A csatolt rajz példaképen egy kétfázisú fényív hegesztő berendezésnek, a talál- 55 . mánynak megfelelő, kapcsolási elrendezését mutatja. Feltettük itt, hogy az áramforrás háromfázisú és hogy a két egyfázisú transzformátor (1, 1) primártekercsei az ismert Scott-féle kapcsolási mód 60 szerint vannak elrendezve. A kétfázisú áramok a (2, 2) sekundár tekercsekben indukáltainak és ezek a (3, 3) elektródákat táplálják. Mint fentebb leírtuk, ezeknek a (2) sekundár-tekercseknek közös pólu- 65 suk van, mely a (9) vezeték útján, a hegesztendő tárgyakat alátámasztó (4) tömeggel van összekötve. A szükségnek megfelelően szabályozható (5, 5) induktanciák szolgálnak a gyujtóáramok korlátozására 70 és elősegítik a berendezés működésének stabilitását. Megjegyzendő, hogy ezek az induktanciák elhagyhatók, ha a transzformátorok tetemes mágneses szórást mutatnak. Magától értetődik, hogy a három- 75 fázisú áramnak kétfázisú árammá való transzformálása egyetlenegy, háromszárú mágneses áramkörrel bíró toranszformátor