97179. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vegyi reakciók gyorsítására, a nem kivánt reakciók kizárása mellett

31egje!ent 1921). évi szeptember hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97179. SZÁM. XIII il. osz-TÁLY. Eljárás vegyi reakciók gyorsítására, a nem kívánt reakciók kizárása mellett. Miliie Sámuel mérnök Edinburgh, A bejelentés napja 1927. évi május hó 23 ika. A találmány olyan eljárásokra vonat­kozik, melyek természetes szerves anya­gok sejttartalmával való vegyi reakciók­ból állanak és célja a használt reagenssel 5 való kívánt reakciónak szabályozása. A találmány abból áll, hogy a használt reagens és a (rostos vagy egyéb minő­ségű) természetes szerves anyag sejttar­talma közt végbemenő vegyi reakciókkal 10 termékeket állítunk elő és emellett a re­akciót azáltal szabályozzuk, hogy rea egy a íreakcióteren kívül fejlesztett aránylag nagy frekvenciájú elektromos árámlökést engedünk hatni. 15 A találmánynak egyik alkalmazási célja papírgyártáshoz és hasonló célokra szolgáló nyers rostanyagoknak feltárásá­nál a reakcióknak gyorsításában áll. A reakcióknak gyorsítása az alább kö-20 vetkező hatások egyikén vagy néhányán figyelhető meg: az idő jelentékeny meg­rövidítése,-a használt, a feltáráshoz szük­ségéé reagens-mennyiségnek csökkentése, az Eltávolítandó, nem cellulóza tartalmú 25 anyagnak .jóval tökéletesebb eltávolítása, valamely; rendszerint hatástalan vagy aráriyJÁg^hatástalan reagens hatásossá té­tele és nem kívánt reakciók meggátlása. Abból' a; .célból, hogy a szétbontásnál; a 30 reakciók- gyorsítására elektromos áram­lökéseknek ' leghatásosabb alkalmazását ku tassuk ki* különböző kísérleteket végez­tünk, melyeknél • különböző élréndezesek­kel a legkülönbözőbb-hatá§d1dít értük el. 35 A csatolt rajzok á különböző: kísérletek­hez használt különböző elektromos kap­csolásokat tüntetik fel vázlatosan. E kí­sérleteket alább ismertetjük. A rajzo­kon az 1. és 2. ábra az első kísérletsorozatot 40 mutatja be és a 8., 4. és 5. ábra további, indukciós ára­mokkal végzett kísérletsorozatokat tüntet fel. A laboratóriumi méretekben végzett 45 egyik kísérletnél acélból való, kis feltáró hengert használtunk, mely kb. 230 g. szá­raz anyagot tartalmazott és elzárható volt. Ebben a hengerben a nyomási és hő­fok feltételek megközelítőleg ugyanúgy 50 fenntarthatók voltak, mint egy, az ipari üzemben használatos nagyságú, teljes feltáró tartályban. A feltáró hengert 140 g. fűvel és 850 g. olyan folyadékkal töltöttük meg, mely 14 g. marónátront (a 55 kereskedelemben kapható minőségűt) tar­talmazott. Ezt az (a) feltáró hengert (1. ábra.) gyűrűalakú (b) gázlángzó fölé he­lyeztük és kb. 25 tekervényű (c) drótte­kerccsel földeltük. A kísérletet olyan idÖ- 60 ben végeztük, amidőn a helyi kör-rádiő­leadó működésben volt. A gázt a lángzőn meggyújtottuk, vele az (a) feltáró hen­gert 138° C-ra hevítettük és 30 percig ezen hőfokon tartottuk. Kihűlés után fel- 65L ' nyitottuk a feltáró hengert, amikor is a pépet rendkívül' jól átfőzött' állapotban; találtuk: A mosásnál kitűnt, hogy a-nem cellulózából álló anyag tökéletesen el lett távolitva és a pép figyelemre méltóan vi-; 70; lágos színű volt. A fehérítő műveletnél kitűnt, hogy a pép könnyen színtelené-' dett teljesen fehérre. Ezt a • kísérletet, változatlan jó ered­ménnyel, többször megismételtük. 5 75 Később még inkább javítottuk az .ered­ményeket azáltal, hogy az elektromos áramlökések hasznosítására szolgáló be-

Next

/
Thumbnails
Contents