97179. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vegyi reakciók gyorsítására, a nem kivánt reakciók kizárása mellett
31egje!ent 1921). évi szeptember hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97179. SZÁM. XIII il. osz-TÁLY. Eljárás vegyi reakciók gyorsítására, a nem kívánt reakciók kizárása mellett. Miliie Sámuel mérnök Edinburgh, A bejelentés napja 1927. évi május hó 23 ika. A találmány olyan eljárásokra vonatkozik, melyek természetes szerves anyagok sejttartalmával való vegyi reakciókból állanak és célja a használt reagenssel 5 való kívánt reakciónak szabályozása. A találmány abból áll, hogy a használt reagens és a (rostos vagy egyéb minőségű) természetes szerves anyag sejttartalma közt végbemenő vegyi reakciókkal 10 termékeket állítunk elő és emellett a reakciót azáltal szabályozzuk, hogy rea egy a íreakcióteren kívül fejlesztett aránylag nagy frekvenciájú elektromos árámlökést engedünk hatni. 15 A találmánynak egyik alkalmazási célja papírgyártáshoz és hasonló célokra szolgáló nyers rostanyagoknak feltárásánál a reakcióknak gyorsításában áll. A reakcióknak gyorsítása az alább kö-20 vetkező hatások egyikén vagy néhányán figyelhető meg: az idő jelentékeny megrövidítése,-a használt, a feltáráshoz szükségéé reagens-mennyiségnek csökkentése, az Eltávolítandó, nem cellulóza tartalmú 25 anyagnak .jóval tökéletesebb eltávolítása, valamely; rendszerint hatástalan vagy aráriyJÁg^hatástalan reagens hatásossá tétele és nem kívánt reakciók meggátlása. Abból' a; .célból, hogy a szétbontásnál; a 30 reakciók- gyorsítására elektromos áramlökéseknek ' leghatásosabb alkalmazását ku tassuk ki* különböző kísérleteket végeztünk, melyeknél • különböző élréndezesekkel a legkülönbözőbb-hatá§d1dít értük el. 35 A csatolt rajzok á különböző: kísérletekhez használt különböző elektromos kapcsolásokat tüntetik fel vázlatosan. E kísérleteket alább ismertetjük. A rajzokon az 1. és 2. ábra az első kísérletsorozatot 40 mutatja be és a 8., 4. és 5. ábra további, indukciós áramokkal végzett kísérletsorozatokat tüntet fel. A laboratóriumi méretekben végzett 45 egyik kísérletnél acélból való, kis feltáró hengert használtunk, mely kb. 230 g. száraz anyagot tartalmazott és elzárható volt. Ebben a hengerben a nyomási és hőfok feltételek megközelítőleg ugyanúgy 50 fenntarthatók voltak, mint egy, az ipari üzemben használatos nagyságú, teljes feltáró tartályban. A feltáró hengert 140 g. fűvel és 850 g. olyan folyadékkal töltöttük meg, mely 14 g. marónátront (a 55 kereskedelemben kapható minőségűt) tartalmazott. Ezt az (a) feltáró hengert (1. ábra.) gyűrűalakú (b) gázlángzó fölé helyeztük és kb. 25 tekervényű (c) dróttekerccsel földeltük. A kísérletet olyan idÖ- 60 ben végeztük, amidőn a helyi kör-rádiőleadó működésben volt. A gázt a lángzőn meggyújtottuk, vele az (a) feltáró hengert 138° C-ra hevítettük és 30 percig ezen hőfokon tartottuk. Kihűlés után fel- 65L ' nyitottuk a feltáró hengert, amikor is a pépet rendkívül' jól átfőzött' állapotban; találtuk: A mosásnál kitűnt, hogy a-nem cellulózából álló anyag tökéletesen el lett távolitva és a pép figyelemre méltóan vi-; 70; lágos színű volt. A fehérítő műveletnél kitűnt, hogy a pép könnyen színtelené-' dett teljesen fehérre. Ezt a • kísérletet, változatlan jó eredménnyel, többször megismételtük. 5 75 Később még inkább javítottuk az .eredményeket azáltal, hogy az elektromos áramlökések hasznosítására szolgáló be-