97165. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék változó elektromos feszültségek időbeli lefolyásának megállapítására
2 — görbe alakjában szolgáltatja. Ezt azáltal érjük el, hogy a Kerr-cellán áthaladott fényt polarizált fényben keletkező interferencia-csík vagy csíkok előállítására 5 használjuk fel, amelyeknek eltolódása vagy eltolódásai a Kerr-cellára kapcsolt elektromos feszültség változásainak időbeli lefolyását követik. Ennek megvalósítására szolgál pl. a 3. ábrán példaképen 10 feltüntetett berendezés, hol az 1. ábra szerinti sugármenetbe a Kerr-cella és az analizátor közé még egy úgynevezett kompenzációs-éket (pl. Babinet-féle kompenzátort) iktatunk közbe s az ezen előálló 15 interferencia-csíkok képét vetítjük a fel fogóernyőre. Az (1) fényforrásból kiinduló és (8) lencse által összetartóvá tett fény áthalad a (2) polarizátoron, a (4) Kerr-cellán s a 20 (7) kondenzorlencsére esik. Ez előtt van elhelyezve a (9) Babinet-kompenzátor, továbbá a (8) objektív, amely az éknek, ill. a (3) analizátor közbeiktatásával rajta keletkező interferencia-csíkoknak képét a 25 (10) ernyőre vetíti. A Babinet-kompenzátor szerkezetéből és működési módjából következik, hogy amint a Kerr-cellára feszültséget kapcsolva, a cellát kitöltő folyadék kettősen törővé és ennek folytán a 30 cellán áthaladó fény elliptikusan poláros lesz, a csíkok eredeti helyzetükből eltolódnak és pedig az eltolódás arányos azzal a fáziskülönbséggel, amely a kettős törés folytán a fényrezgésnek két összetevője, 35 nevezetesen az erővonalakkal párhuzamosan, illetve rájuk merőlegesen rezgő két komponens között létre jön, mimellett 2 TC fáziskülönbségnek egy csík távolsággal egyenlő csíkeltolódás felel meg. 40 Ha a cellára periodikusan váltakozó feszültséget kapcsolunk, a csíkeltolódás is periodikusan változik; ha tehát egy_forgóíükör közbeiktatásával vagy a felfogó ernyő mozgatásával a csíkeltolódást egy 45 reá merőleges egyenletes mozgással kombináljuk, a feszültségváltozások időbeli lefolyását ábrázoló görbét nyerjük. Minthogy az elektromos kettős törés a feszültséggel nem arányosan, hanem négyzete-50 een növekszik, ennélfogva az eljárás olyan feszültségi görbét szolgáltat, amely egészen az időtengely egyik oldalán fekszik s amelynek ordinátái (azaz a mindenkori feszültségnek megfelelő csíkeltolódások) a 55 fenti törvény szerint el vannak torzítva. Mind a két tökéletlenség azonban kiküszöbölhető azáltal, hogy a cellára állandó nagyságú egyenáramú feszültséget, mint előfeszültsóget kapcsolunk, melynek értéke lényegesen nagyobb, mint a fel- 60 veendő váltakozó feszültség csúcsértéke. Ezzel a váltakozó feszültségnek nulla vonalát, azaz a kompenzátornak nullarendű csíkját egyik oldalra eltotljuk és a váltakozó feszültség görbéje ezen új nullvonal 65 körül, közelítőleg torzítatlanul iratik le. Amennyiben a nnllvonalnak említett eltolódása nem kívánatos, azt a kompenzátorral ismert módon ki lehet egyenlíteni és a millvonalat előbbi helyére vissza le- 70 het hozni. A berendezés ebben a formájában azonban még mindig bizonyos tökéletlenségeket mutat. Ha ugyanis torzítatlan görbét akarunk kapni, akkor — mint említettük — az előfesziiltséget jóval na- 75 gyobbra kell választani, mint amilyen a felveendő váltakozó feszültség csúcsértéke. A nagy eiőfeszültség használata tizonban azzal a hátránnyal jár, hogy ha, mint rendesen, fehér fénnyel és nem egy- so színű fénnyel dolgozunk, a kettős törés disperziója folytán a nullvonal s így az egész görbe is elmosódott lesz. Mindezen nehézségek egy második Kerrcella alkalmazásával egyszerűen és töké- 85 letesen kiküszöbölhetők, oly elrendezés mellett, amelyek a 4. és 5. ábrán vázlatosan fel van tüntetve és amelyet úgy optikai, mint elektromos szempontból kompenzációs elrendezésnek nevezhetünk. A go két (15, 16) és (17, 18) kondenzátor úgy van elrendezve, hogy a fénysugár egymásután haladjon át rajtuk s amellett az egyiknek erővonalai a másikéra merőleges síkban fekszenek. Ha a két konden 95 zátor azonos méretű, akkor mind a kettőre egyenlő nagyságú feszültséget kap csolva, a kettőnek együttes optikai hatása az áthaladó fénysugárra nullával egyenlő, függetlenül az eiőfeszültség előjelétől; te- 100 hit a kompenzátor nullvonala az eiőfeszültség dacára eredeti helyén marad és élessége sem csökken. Az elektromos kapcsolás a 4. ábrán szintén fel van tüntetve. Két egyenlő feszültségű (21) és (22) telep egymásután van kapcsolva; ugyancsak egymásután van kapcsolva a két kondenzátor is és két szabadon maradt fegyverzetük a telepek szabadon maradi két ellentett polaritású sarkával van ösz- no szekötve, míg a felveendő váltakozó feszültség a (13) és (14) pontokhoz, a két kondenzátor, illetve a két telep közöw pontjaihoz van vezetve. Ezen elrendezésben az eiőfeszültség és a váltakozó fe- 115 szültség helyet is cserélhetnek, vagyis a
