97149. lajstromszámú szabadalom • Világító test kristályhuzalból villamos izzólámpák számára és eljárás annak előállítására

— 2 — madik szöglete azonban nincsen zárva, hanem annál a kezdet a csavar emelke­dési magasságának megfelelően a vég ponttól távol fekszik és azonkívül az izzó 5 test tengelye körül pl. legalább 5 foknak megfelelően el van forgatva. Ezen elren­dezés folytán a tövisre fehér izzó állapot­ban feltekercselt kristályhuzalból álló világítótest tengelyirányban tekintve, a 10 csavar meneteinek száma szerint a huza­lok többé-kevésbbé sűrű kereszteződéséből áll és azok a keresztmetszetet majdnem teljesen kitöltik. Ha pedig az elrendezést olykép választjuk meg, hogy az izzótest 15 nem görbített vagy csak kissé görbített szakaszai az izzótest tengelyén mennek keresztül, akkor a keresztmetszet közepén is izzószálak mennek keresztül, tehát ab­ban nem marad „lyuk" és így az izzó 20 világítótest majdnem teljesen egyenlete­sen fedett, sugárzó felületet képez. Ezen rendkívül erőteljesen sugárzó feliilei egyenletessége a világítótest csavarvonal­alakjának menetszáma és a többé-kevésbbé 25 egyenes szakaszok száma szerint kisebb­nagyobb mértékben fokozható. Az ily módon esetleg fehér izzásnál haj­lított előzetesen teljesen kikészített kris­tályhuzal a tövisre való hajlítás és fel-30 tekercselés folytán felvett alakot a, tövis­nek a világítestből való kimarása vagy kicsavarasa után is teljesen megtartja, legfeljebb a tekercselési sebesség, vagy az alkalmazott hőméí'séklet vagy feszültség, -35 illetve mindezen tényezők megválasztása szerint kisebb-nagyobb feszültséget vehet fel, amelynek következtében alakja a tö­vis eltávolítása után megváltozik. Ezek a körülmények megfelelő kísérletek alapján 40 teljesen pontosan úgy választhatók, hogy a tövis eltávolítása után kívánság szerint teljesen meghatározott alakváltozás kö­vetkezik be, ami tehát teljesen kezünkben van, hogy ily módon a tekercselésre szol­gáló tövis alakításánál, vagy a felteker­cselésnél, illetve a tekercselt huzalnak a tövisről való levételénél fellépő nehézsé­geket elkerüljük. A világítótest alaki kiképzésénél fogva 50 és teljesen kikészített kristályhuzalból való előállítása következtében, továbbá a tekercselés különös módja folytán alakját gyakori izzás után, tehát a lámpában való égésénél, rázkódtatásoknál is megtartja és 55 középütt egyáltalán nem, vagy csak egy alátámasztást igényel. Az eljárás második foganatosítási mód­jánál ugyancsak teljesen kikészített kris­tályhuzalt használunk, azonban csak ala­csony hőmérsékleten, tehát nem izzó álla- 60 pótban, hanem csak oly mértékben fel­hevítve (kézmeleg), hogy a huzal már nem rideg, hanem jól hajlítható. A huzalt ezen állapotában csavarvonal alakjában olyan tövisre tekercseljük, amelynek , pl. kör- 65 keresztmetszete van. A keresztmetszet azonban legalább egy helyen kisebb vagy nagyobb mértékben húrirányban le van lapítva. Tövis gyanánt használhatunk két kellő távolságban fekvő, egymással szilár- 70 dan összekötött (a, b) rudat is, amint az a mellékelt rajzon fel van tüntetve. Az 1. ábra az elrendezést harántmetszet­ben. A 2. ábra nézetben szemlélteti. A 75 3. és 4. ábra a találmány értelmében te­kercselt világítótestet kész állapotban az (a, b) tövis eltávolítása után ábrázolja. Kitűnt, hogy az 1. és 2. ábra szerint a kettős (a, b) tövisre alacsony hőmérsék- 80 leten csavarvonal alakjában feltekercselt (c) szál az (a, b) tövis eltávolítása után a kristályhuzalnak a görbületi helyeken való liajlítása folytán, tehát ott, ahol a huzal a tövisen felfekszik és élesen meg 85 van görbítve, csak olyan belső feszültsége van, hogy az (a, b) tövis eltávolítása után a középtengely körül az (a) és (b) rudak­hoz párhuzamosan csavarvonal alakjában elcsavarodik, úgyhogy a tekercselt huzal- 90 nak ezen tengely irányában tekintve, pl. a 3. ábrában feltüntetett alakja van és ezen tengelyre merőleges irányban te­kintve, a 4. ábrában feltüntetett alakot mutatja. 95 A menetek szama szerint a 3. ábrában feltüntetett haránthuzalok száma tetsző legesen növekedik, mimellett mindig az egyik menet egyenes szakaszai a szomszé­dos menetek egyenes szakaszaihoz képest a 100 világítótest tengelye körül megfelelő for­gásszöggel el vannak forgatva, sőt ugyan­azon menetnek eredetileg egymással pár­huzamos szakaszai is, amelyek egymástói rugalmasságuk folytán eltávolodnak és 105 így egymáshoz képest hegyes szögben álla­nak. Meg van adva pl. annak a lehetősége is, hogy ugyanazon menet két szárát egy­máshoz képest csupán nagyon kis szöggel, pl. 5 fokkal rugalmasan elhajlítsuk és na- 110 gyon hosszii izzószálaknál nagyszámú menetek révén az egész felületet a 3. ábra szerint egyenes szakaszokkal húrirányban olyképen kereszteztetjük, hogy ezen a fe­lületen alig maradnak még szabad helyek. 115 A középső (d) részen is ily szakaszok me lietnek keresztül, ha legalább néhány

Next

/
Thumbnails
Contents