97133. lajstromszámú szabadalom • Ikerfogazású borona

Megjelent 1929. évi szeptember hó 16-án. -MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97133. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Ikerfogazású borona. Baka Géza, oki. gépészmérnök, kir. műsz. tanácsos Mezőhegyes. A bejelentés napja 1928. évi március hó 13-ika. A talajnak vetésre való előkészítésénél igen fontos szerep jut a boronának. Vetés előtt a talaj szétmorzsolását, finom porhanyítását, valamint vetés után az elve-5 tett mag gondos betakarását, rendszerint. rőzséből készült, ú. n. tüske boronával eszközlik. Ez a könnyű borona nem bír ütköző felületekkel s ezért már a kisebb rögök 10 szétmorzsolására sem alkalmas. Készítenek e célra vasból, fogas boroná • kat, melyek a kívánt ütköző felületekkel, élekkel rendelkeznek ugyan, de nem bírnak a finom porhanyításhoz szükséges 15 elegendő sűrű fogazással; sűrű fogazással készítve viszont az ilyen borona súlya tetemes lenne s a kívánt célra alkalmatlanná válna. Ezért sodronyból hálószerűén kötött könnyű boronát is készítenek, 20 hol az egyes fogak rézsútosan állanak. A használatban előálló kopásnál a rézsútos fogak végei az eredetileg egyenletes beosztású fognyomoktól mindjobban és jobban eltérnek; bizonyos mérvű kopás 25 után tehát munkájuk nem lesz kifogástalan. Fogazásuk sem elegendő sűrűségű. De legnagyobb hátrányuk, hogy ha a boronafogak elkopnak, nem lehet a fogakat kicserélni, javítani, hanem az egész 30 hálószerkezetet el kell dobni. Mindeme hátrányok kiküszöbölését célozza a jelen találmányt képező borona, mely ikerfogak alkalmazásával tetszőleges, a kivánt célnak megfelelő sűrűségű 35 fogazattal látható el. Iker fogak alkalmazásával ezenfelül súlyban lényeges megtakarítás érhető el, már csak azért is, mivel a fogak megerősítésére szolgáló csavar szerkezet itt hiányzik, úgyhogy a borona mindenkor a célnak megfelelő kivánt 40 súlyban állítható elő. A fogak végeinek helyzete kopás folytán nem változik, elkopásuk esetén kiüthetők és helyükbe új fogak helyezhetők. Beosztásuk tört vonalak mentén, csopor- 45 tokban történik, úgyhogy a szét nem morzsolt rögök oldalt kitolódnak. A borona több alkotó elemből, mozgó tagból áll, miáltal, mint minden csuklós borona, teljesen a talaj felületéhez simul. 50 A mellékelt ra jzban a találmányt képező borona egy foganatosítási alakban van feltüntetve. Az 1. ábra a boronának felülnézete. A 2. ábra egy boronatag nagyobb lépték- 55 ben. A 3. ábra a borona tag metszete B—B vonal mentén. A 4. ábra a boronatag metszete A—A vonal mentén. 60 A boronát az I—I, II—II, illetőleg III—III tört vonalat alkotó fogcsoportok képezik (1. ábra). Az I., II. és III. fogsor fogai egymáshoz képest a 4. ábrán pontozott vonalak sze- 65 rint vannak egyenlő közökre beosztva. A 2. ábra egy fogcsoportot alkotó borona tagot tüntet fel, mely az előtte álló taghoz, illetőleg a vonó gerendához (5) mozgathatóan kapcsolódik. 70 E boronatag tartójában (1) az ikerfogak (2) nyernek elhelyezést. Az ikerfogak U alakra hajlítva készülnek s az (1) tartó megfelelő fúrású lyukaiba (3) helyezve oldalt szétnyomatnak, ezáltal helyzetük- 75 ben szilárdan rögzítődnek. A borona ta-