97116. lajstromszámú szabadalom • Izzókathódás és gázöltéses elektromos kisütőcső

Megjelent 1929. évi szeptember hó 16-án. -MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97116. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Izzókathodás és gáztöltéses elektromos kisütőcső. N. V. Philips Gloeilampenfabrieken Eindhoven. A bejelentés napja 1928. évi március hó 27-ike. Hollandiai elsőbbsége 1927. évi április hó 11-ike. A találmány oly izzókatódás és gáztöltéses kisütőcsőre vonatkozik, mely különösen vál­takozó áram egyenirányítására alkalmas. Ily fajta kisütőcsövek üzeménél az elektró-5 dák között levő feszültséget az izzókatóda és az anóda közelében fekvő pont közötti feszültségesés és az anódaesés határozza meg. Az anódaesést gázkisülésben pozitiv iónoknak az anóda közvetlen közelében 10 való hiánya idézi elő. A találmány célja az anódaesésnek és ezzel a kisütőcső üzem­feszültségének alkalmas eszközök segélyé­vel való csökkentése. A találmány értelmében ezen cél meg­lő valósítására egy segédkatódát, célszerűen izzókatódát rendezünk el az anódok egyi­kének vagy több anóda közelében. A pozitiv iónok hiányát, mely az anóda­esést előidézi, a segédkatóda és anóda 20 között beálló számos pozitiv iónt szol­gáltató segédkisülés nagy mértékben csök­kenti. Hogy a segédkisülésből előálló energiaveszteséget a lehetőség szerint kor­látozzuk, a segédkatóda és anóda közé 25 ellenállást iktathatunk, mely a segédkatóda és anóda között levő áramot minimális értékre korlátozza. Jelen találmány külö­nös előnyöket nyújt az említett fajtájú és nagy áramerősségek számára való kisütő-30 csöveknél, mert ezeknél az anódaesés meg­szüntetése folytán a kisülésnél fellépő energiaiveszteség oly értékkel csökkente­tik, mely az egyébként fellépő anódaesés és áramerősség szorzatával majdnem 35 egyenlő. A jelen találmány alapján szerkesztett kisütőcső kiválóan alkalmas foganatosítási alakját az jellemzi, hogy a segédkatódát az anóda vagy oly test, melynek az anóda egy részét képezi, teljesen vagy részben 40 körülveszi. Ezen anóda, illetve a test a fő­katóda felé néző oldalán nyílásokkal lehet ellátva, hogy a segédkisülésből származó pozitiv iónok a főkisülési pályába léphes­senek: Ha az anóda a test egy részét ké- 45 pezi, az anóda a test többi részéhez ké­pest elektromosan el lehet szigetelve, úgy­hogy ezen résznek az anódpotenciáltól el­térő potenciált adhatunk. Találmányunkat közelebbről a csatolt 50 vázlatszerű rajz kapcsán fogjuk ismer­tetni, mely egy kisütőcsövet az üzemre alkalmas kapcsolással ábrázol. Az (1) kisütőcsőben a (2) izzókatóda és a (3) anóda vannak elrendezve. A (4) se- 55 gédizzókatóda a (3) anóda mögött egy test belsejében van elrendezve, melynek a (3) anódából és az ez utóbbival szemben elek­tromosan elszigetelt (5) alkatrészből áll. Az anóda gaze-szerű falból áll, mely a segéd- 60 kisülésből származó pozitiv iónoknak a fő­kisülési pályába való belépését megengedi. Az anóda a segédkatóda irányában henge­res részben is folytatódhat, mely az (5) testnek a segédkatódát körülvevő, hengeres 65 részét teljesen vagy részben pótolja, úgy­hogy a segédkatódát az anóda maga veszi körül. A (2) katóda és a (3) anóda egy transzformátor (6) szekunder tekercsének végeivel vannak összekötve, melynek pri- 70 mer tekercsét a rajz nem tünteti fel. A (2) katóda és a (4) segédkatóda a (7) és (8) transzformátortekercsek segítségével a szük­séges hőfokra hozatnak. A (4) segédkatóda a (6) szekunder tekercs egy elágazásával 75 van összekötve, úgyhogy a (4) és (3) elek­tródák között csak aránylag csekély poten­ciál különbség áll fenn. Az (5) testnek

Next

/
Thumbnails
Contents