97074. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szikes talajoknak javítására és öntözésére

Meg-jelent 1929. évi szeptember hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 97074:. SZÁM. — X/H. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés szikes talajoknak javítására és öntözésére. Ifj. Kálmán István gőzmalom-üzemvezető Túra. A bejelentés napja 1928. évi augusztus hó 14-ike. 10 15 A bejelentés tárgya eljárás és berende­zés szikes talajoknak javítására és öntö­zésére, nemkülönben rendes termőtala­joknak öntözésére, a többtermelés céljára. Szikes talajoknak feljavítását már sok­féleképen megkísérelték, azonban ezek kö­zül egyetlen eljárás sem volt olyan, mely egyszerűségénél, megbízhatóságánál és ol­csóságánál fogva alkalmas lehetett volna arra, hogy a gyakorlatban általánosan el­terjedjen. A találmány szerinti eljárás abban áll, hogy a talajba, vízben oldott állapotban oly vegyszereket viszünk be, amelyek a szikes talajban lévő sókat ártalmatlanná teszik. Ily vegyszerek önmagukban már ismeretesek és a találmány szerinti eljá­rás újdonsága azon módban áll, ahogyan e vegyszereket a talajba bevisszük. A találmány szerint ugyanis a talajba poró­zus falu csöveket helyezünk el, ill. a szi­kes talajt ily csövekből álló csőhálózattal látjuk el, amelyekbe a vegyszereket tar­talmazó vizet nyomás alatt vezetjük be, amiáltal az e csövek falán átszivárgó víz a talajban lévő káros sókat ártalmatlanná teszi a talaj termőképességét lényege­sen felfokozza. A találmány szerint a vegyszereket tartalmazó víznek a talajba való bevitele változó nyomás alatt történ­hetik, amiáltal az átszivárgott vegyszer mennyiségét a mindenkori szükségnek megfelelően szabályozhatjuk. Ha a talaj már fel van javítva, úgy a berendezést annak öntözésére használhatjuk fel, mely öntözési mód sokkal gazdaságosabb és ha­tásosabb bármely eddigi öntözési eljárás­nál. Ugyanis az eddigi öntözési eljárások­nál az öntöző vizet felülről juttattuk a ta­lajra, miközben az öntöző víznek nagy mennyisége elpárolgott. Továbbá öntözés útján a talajnak vízzel való egyenletes el­látása vagy sok munkaerőt igényel, vagy pedig bonyolult és drága öntöző-berende­zéseket, melyek rendszerint nagy nyomás- 45 sal dolgoznak, miértis nagy az üzemkölt­ségük, másfelől pedig az öntözővizet rend­szerint szétpermetezik, úgyhogy öntözés közben a víznek nagy része elpárolog, miértis e berendezéseknek rossz a hatás- 50 foka is. Mind-e hátrányokat a találmány szerinti öntözőberendezés tökéletesen ki­küszöböli, mivel a vizet közvetlenül a nö­vényzet gyökereihez juttatja, veszteség­mentesen, egyenletesen, könnyen szabá- 55 lyozhatóan, jó hatásfokkal és kevés üzem­költséggel dolgozik. Az öntöző-vízbe a talaj esetleges hiányait pótló tápanyago­kat, mesterséges trágya-anyagokat oldha­tunk fel és ezáltal a termelést lényegesen 60 feljavíthatjuk és az időjárástól nagy mér­tékben függetleníthetjük, annál is inkább, mivel túlnedves időjárás esetén a esőrend­szert a talajnak víztelenítésére is felhasz­nálhatjuk. 65 A rajzon a találmány két példaképem, kiviteli alakja látható, melyektől a gya­korlatban, lényegüknek érintése nélkül, számos eltérés is képzelhető. Az 1. ábra a berendezésnek vázlatos oldal- 70 nézetét, részbeni függélyes metszetét, a 2. ábra az 1. ábrához tartozó részletet, nagyobb léptékben, részbeni függélyes hosszmetszetben, a 3—4. ábrák végül a földbe sülyesztett 75 csőrendszernek kétféle elrendezési módját tüntetik fel. A (b) mótorszivattyúnak (d) szívócsöve az öntözési célokat szolgáló (c) kútnak

Next

/
Thumbnails
Contents