97059. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos szigetelő olajak, főként kábeltelítő masszák tárolására és feldolgozására

Megjelent 1929. évi szeptember hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97059. SZÁM. — Vll/G. OSZTÁLY. Eljárás elektromos szigetelő olajak, főként kábeltelltő masszák tárolására és feldolgozására. Felten & GitUleaume Carlswerk A.-G. Köln-Mültieim. A bejelentés napja 1928. évi május hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi március hó 30-ika. A nagyobb feszültségű kábelekhez mai napság túlnyomórészt használatos kábeleknél a szigetelés papírból van, amit rétegesen csavarnak a vezető köré és egy 5 masszával telítenek, amely általánosságban elektromos szigetelő ásványolajokból vagy ily ásványolajok és gyanták elegyébői áll. Eddig a telítőmasszát levegőn tárolták, az alkatrészek elkavarását és fel-10 főzését szabad levegőn végezték, sőt az alkatrészek elkeveredését, adott esetben, még légsugarak befúvásával is támogatták. A kábelnak a masszával való telítése ugyancsak levegő hozzájárulása mellett történt, 15 amennyiben a dobján telítőmasszával teljesen ellepett kábelt légnyomásnak, sőt néha néhány atmoszférányi túlnyomásnak vetették alá. A találmány amaz észleleten alapul, 20 hogy a szóbanforgó olajak és kábeltelítő masszák, ha azok hetekig oly tartályokba zártan vesztegelnek, amelyek felső részében levegő van, barnásokká, zavarosokká és átlátszatlanokká válnak. Mérésekkel 25 meg tudtuk állapítani, hogy karöltve eme szemmel látható átalakulással, aminek oka nyilván oxidációs folyamatokban rejlik, a telítőanyag veszteségszöglete felnövekszik. A találmány szerinti eljárás rendelte-30 tése, hogy a telítőmasszának ezen, oxidáció által okozott káros elváltozásait meggátolja. A találmány értelmében az olajokat, illetőleg az olajak és gyanták eiegyeit, tárolásuk, felfőzésük és keverésük közben, 35 úgyszintén a kábelek telítése folyamán, egészen az utóbbiaknak valamely légmentesen záró köpennyel való körülsajtolásáig, vákuumban, vagy valamely, vegyileg tehetetlen gázban tároljuk és kezeljük. Ily gázok gyanánt elsősorban nitrogén és szén- 40 sav jönnek tekintetbe. A nitrogén különösen alkalmas e célra, mert nem nagyon drága és mert a szigetelőmasszák nitrogénnal töltött edényekben jól kezelhetők is. Ilyen, vegyileg tehetetlen gázt használ- 45 hatunk ama nyomógáz gyanánt is, amelynek az elkeverést kell elősegítenie, valamint ahhoz is, hogy 'a telítőmasszát, a vákuummal váltakozva, nyomás alá helyezzük. 50 A rajzok szemléltetik azt a rendkívül nagy befolyást, amelyet a telítőmasszának, vákuumban vagy vegyileg tehetetlen gázban való kezelése a masszának, valamint az avval ellátott kábelnak dielektromos tu- 55 lajdonságaira gyakorol. A rajzok a veszteségszöglet tangensét a (Celsiusfokokban kifejezett) hőmérsékletfüggvényében tüntetik fel. Az (1) görbe száraz (telítetlen) kábel veszteségszögletét mutat ja. A (2) görbe 60 oly telítőmasszára (gyanta és olaj elegyére) vonatkozik, amely hat napon keresztül, 135° C-nál szénsav alatt állott. A (3) görbe ugyanilyen masszának magatartását mutatja, amely hat napon keresztül, 65 135" C-nál levegőn volt. A (4), ill. (5) görbék az (1) görbés kábelra vonatkoznak, ennek a (2), ill. (3) görbés masszával való telítése után. A leginkább tekintetbe eső, 30° és 50° C közötti hőmérsékletnél, a gör- 70 bók tanúsága szerint, a jelen eljárással a veszteségszögletnek mintegy 40%-kai való csökkenése érhető el, úgyhogy a találmány tulajdonképen ezen elektromos sajátság befolyásolására vonatkozik. 75