97054. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kaucsuktermékek előállításáre
- 3 -ben eloszolhat és közönbösülhet, mielőtt még koagulálást idézhetne elő. Az alkalikus káros anyagoknak savval való letompítása, illetve közönbösítése a 5 koagulálás kikerülésével végezhető ezenkívül még azáltal is, ha olyan savakat alkalmazunk, melyek vízben csak kis mértékben oldódnak, mint pl. magasabb zsírsavak. 10 Az elektródán való gázfejlődés meggátolásának egy másik módja abban áll, hogy a latex preserválására ammóniák helyett más alkalikus hatású anyagokat alkalmazunk, melyek a kaucsuk elektro-15 mos leválasztása közben vagy egyáltalán nem hajlamosak gázképzésre, vagy már oly kis koncentrációban hatékonyak, amely mellett az elektromos kaucsukkiválasztás közben még nem idéznek elő ká-20 ros gázfejlődést. Lehet azonban a latex preserválására alkalikus adalékok helyett erősen baktericid hatású anyagokat, mint eukupinotoxint, vucint, thymolt, stb. alkalmazni, melyek már oly kis mennyiség-25 ben hatékonyak, hogy az elektrolytikus gázfejlődés szempontjából nem jönnek tekintetbe. Egyébként még ha az ammóniákkal preservált latexet feldolgozása előtt a meg-30 engedett határig meg is szabadítottuk ammoniáktartalmától, legtöbb esetben ilyenkor is ajánlatos a latexhez valamely a gázfejlesztés szempontjából ártalmatlan desinfektort adagolni. 35 A fenti módon előkészített latexekből kifogástalan, tökéletesen homogén kaucsukcsapadékokat lehetett már eddig is előállítani közvetlenül cink-, kadmium-, vas-és ólomanódákon, valamint ezen fémeket 40 tartalmazó különleges ötvözetekből (pl. 90% Zn és 10% Sb) álló anódákon. Noha még nincs kétségtelenül megállapítva, az eddigi kísérletek arra látszanak utalni, hogy a latex ilyen viselkedésére -Í5 egyrészt az irányadó, hogy olyan elektródák alkalmazása ajánlatos, melyek a kaucsuk elektromos leválasztása közben az adott körülmények mellett, ill. a tekintetbe jövő elektrolyt jelenlétében folyto-50 nosan ionizálódnak, amennyiben pl. az anódafémnek az elektrolyzás létesítette oxidációs termékei oldhatók, másrészt pedig az, hogy a hydroxilionokat szolgáltató elektrolyt koncentrációja az anódának 55 vagy az anódafómből képződő oxidációs termékeknek oldási sebességéhez képest annyira van csökkentve, hogy már csak sekundár reakciók létesítésére elégséges, ellenben a hydroxilionok nem szenvedhetnek gázképződésre alkalmat adó primár 60 kisülést. A gázképzö elektrolyt töménységének a latex hígítása révén való csökkentése nem vezet eredményhez, mert a közönséges preservált latexet e célból legalább 6—7- 65 szeresen kellene felhígítani. Az ennyire hígított latex azonban már nem szolgáltat használható kaucsukcsapadékokat, mert a csapadék felülete nem sima és emellett a hígítás folytán a kaucsuk leválasztási se- 70 bessége is lényegesen csökken. Már eddig is gyakran megkísérelték a kaucsuknak kaucsuktejből közvetlenül fémfelületekre való elektromos leválasztását, e közben azonban a fenti követeimé- 75 nyeknek nem tettek egyidejűleg eleget. így pl. Cockerill aki a nyersgummigyártás számára szolgáló latexkoaguláló eljáráson fáradozott, a 21441/1908. sz. angol szabadalomban alumíniumot nevez 80 jrneg legalkalmasabb anódafém gyanánt, holott ez a fenti eljárásnál teljesen hasznavehetetlennek bizonyult, mert még a fenti1 módon előkészített latexben is gázfejlődésre ad alkalmat. Ennek megfele- 85 lően Cockerill — miként ez a nevezett szabadalomból is kitűnik — csak szemcsés csapadékhoz jutott, melynek belső összefüggése oly csekély volt, hogy a további feldolgozás lehetővé tételére előbb sajtoló- 90 hengerek között kellett tömöríteni. Cockerill ennek folytán nem is gondolhatott alaktartó kauesukáruk közvetlenül előállítására, hanem csupán a termelési területeken kívül nem kapható preserválat- 95 lan kaucsuktej számára új koaguláló eljárást akart létesíteni nyersgummi termelése céljából. Sheppard (India Rubber Journal, 1925. évf. VII. 4.) megemlíti ugyan kaucsuk- 1 0 q rétegek elektroforetikus létesítésének lehetőségét kaucsukdispersiókból vezető alzatokon, a gyakorlati végrehajtáshoz szükségelt rendszabályokat azonban nem ismerte fel és nem közölte. így pl. először 105 is nem ismerte fel Sheppard, hogy az anoda fémének megválasztása szerepet játszik, mert a latex megfelelő előkészítése esetén alkalmas fémekkel egy sorban antimont és ónt is említ meg, amelyeken no pedig sem a Sheppard által megjelölt körülmények között, sem pedig a fent ismertetett módon előkészített latexből nem lehet homogén kaucsukcsapadékokat léte síteni. A Sheppard említette többi féme- 115 ken is a Sheppard által megjelölt körül-
