97053. lajstromszámú szabadalom • Eljárás firniszek előállítására lenolajból

Megjelent 1929. évi szeptember lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97053. SZÁM. — XI/'g. OSZTÁLY. Eljárás firniszek előállítására lenolajból. Dr. Ender Hans vegyész Domzale. A bejelentés napja 1928. évi április hó 26-ika. Ausztriai elsőbbsége 1927. évi december hó 12-ike. A főzött firniszeket porózus alzatok gyorsan felszívják. Ugyanez áll — noha kissé csökkentett mérvben — sűrűolaj firni székre is. Ezen hátrány elkerülésére 5 már ajánlották, hogy a lenolajfirniszt vagy sűrűolajtirniszt idegen anyagoknak, pl. zsír- vagy gyantasavas fémvegyületeknek lenolajfirniszben vagy sűrűolajfirniszben képezett kolloidális oldatával helyet-10 íesítjük. A csupán kolloidálisan oldott idegen anyagoknak alacsony diszperziófoka folytán az ilyen firnisz pórustöltő sajátsággal bír. Ugyanezen cél tűzi ki maga elé a jelen találmány is, mely azon-15 ban nem folyamodik pórustöltő idegen anyagokhoz s e mellett olyan firniszeket szolgáltat, melyek egyébként is kiváló sajátságokkal bírnak. A találmány oly firniszek előállításának 20 problémáját oldja meg, melyek a lenolaj nagymolekulájú polimerizációs termékeinek kolloidális oldatait képezik vagy magában lenolajban, vagy más elegendő száradóképességű olajokban, vagy lenolaj-25!íirniszben, vagy más olajfirniszekben. A találmány értelmében azáltal létesítünk ilyen kolloidális oldatokat, hogy a lenolajnak kisebb vagy nagyobb részét olyan polimerizációs állapotba hozzuk, hogy a ter-30 mék egy kivett próbája a lehűléskor forró lenolajban oldható gel-lé dermed meg, s ezen — a következőkben „gummi"-nak nevezett — hevítési terméket kezeletlen lenolajban, vagy más száradó olajban vagy 35 olajkeverékekben, vagy akár olajfirniszekben kolloidálisan oldjuk Hogy minden idegen anyag adagolása nélkül érjük el az ilyen polimerizációs állapotot, a kezelésre kerülő lenolaj egy ré-40 szét olyan polimerizációs termékekké kell átalakítani, amelyek a lenolajnak 200— 300°-ra és a fölé való hevítésekor keletkeznek, míg egy másik részét olyan oxidációs termékekké kell átalakítani, melyek kellő magas hőmérsékre való hevítéskor maguk 45 is polimerizációt szenvednek. Már megállapíttatott, hogy a lenolaj polimenizációjának lefolyására főleg a hőmérsék irányadó, amennyiben alacsony hőmérsékeken a polimerizáció intramolekulárisan megy 50 végbe, míg magasabb hőmérséken bimolekulárisan. vagyis olyképen, hogy az egyik molekula telítetlen zsírsavai egy másikéival a kettős kapcsolások helyén csatolódnak. (Marcusson, Zeitschrift für ange- 55 wandte Chernie, 1920, 1. Band, Seite 231 ff.) Függetlenül attól, hogy ezen feltevések helyesek-e, kétségtelen, hogy a gummi -létesítése céljából túlnyomórészt a magasabb hőmérséken keletkező polimerizációs ter- 60 mékeket kell létrehozni, de kétségtelen, hogy emellett oxidációs termékeknek is kell keletkezniök. Emellett az a kérdés, hogy ezen oxidációs termékek polimerizációja intramolekulárisan vagy bimoleku- 65 lárisan (azonos vagy különböző molekulák között) megy végbe, nyitva maradhat. Mindenesetre teny az, hogy tiszta lenolajat csupán főzéssel — bármilyen hőfokon is történjék a főzés — oxidációs ter- 70 mékek keletkezése nélkül nem lehet azon gummivá átalakítani, mely a találmány értelmében szükséges. Másrészt megálla píttatott az is. hogy a lenolaj fuvatása. egymagában sem elégséges ahhoz, hogy 75 forró lenolajban oldható gummit kapjunk. Kellő hosszú kezelés révén ugyan a fúvatott lenolaj is gummiszerű termékké alakul, mely esetleg már 50—60°-nál kocsonyásodik, de az így létesített gel nein 80 oldható lenolajban. Ha forró lenolajban oldódik is, a kihűlés után megint kiválik;